Ugrás a tartalomhoz

Gergő Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergő Imre
SzületettGrünbaum Imre
1877. február 14.[1]
Körmend[1]
Elhunyt1933. szeptember 28. (56 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHancsel Irma
(h. 1913–1922)
Szibenliszt Kornélia
(h. 1926–1931)
Foglalkozása
  • sebész
  • orvos
  • egyetemi magántanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1895–1901, orvostudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergő Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Körmendi Gergő Imre, születési és 1886-ig használt nevén Grünbaum Imre (Körmend, 1877. február 14.[3] – Budapest, 1933. szeptember 28.) sebész, főorvos, egyetemi magántanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Gergő (Grünbaum) Sámuel (1844–1928) honvéd ezredorvos, Vas vármegye tiszteletbeli főorvosa és Krtschma Karolina (1850–1934) fiaként született zsidó családban. 1887. augusztus 25-én Sopronban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra.[4] Középiskolai tanulmányait Grazban és a Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Veszprémi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1891–1895). Egyetemi éveit a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán, a Berlini Egyetemen és Heidelbergben töltötte. 1900 novemberétől kinevezték a II. sz. Kórbonctani Tanszék mellé díjtalan gyakornoknak, 1901 szeptemberétől ugyanott díjas gyakornoknak.[5] A következő évtől a Belgyógyászati Kóroda díjazatlan gyakornoka lett Korányi Frigyes mellett. 1902-ben a Dollinger Gyula vezetése alatt álló I. sz. Sebészeti Műtőintézethez került, ahol műtőnövendék, 1911-től első tanársegéd lett. Időközben ismét egyetemi tanulmányokat kezdett, 1905-től a Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt. 1913-ban a Sebészeti diagnosztika és vizsgálati módszerek című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[6] Ugyanebben az évben mutatta be a Magyar Sebésztársaság Nagygyűlésén találmányát, a „Röntgen-automobilt”. A balkáni háborúban állandóan nagy hiányát érezték a röntgenfelszerelésnek, ezért olyan röntgenkészüléket tervezett, melyhez az elektromos áramot maga az autó szolgáltatta.

1914 januárjától az I. Sebészeti Klinika röntgenlaboratóriumát vezette. Az első világháború idején előbb mint ezredorvos, 1915-től törzsorvos,[7] majd 1917-ben történt kinevezése után mint honvédfőtörzsorvos teljesített szolgálatot.[8] Az északi harctéren önálló sebészcsoport parancsnoka és vezetősebésze volt. Működött az összes fronton, majd a Magyar Vöröskereszt Egylet legnagyobb tábori kórházának, a Magyar Vöröskereszt Egylet marosvásárhelyi sebészcsoportjának parancsnokságát vette át. 1917-ben József főherceg harcvonalának sebészeti tanácsadója lett. A háborút követően a kormány külföldre küldte rokkantügyek tanulmányozása céljából. Hazatérése után a budapesti Zander és Pszichikai Gyógyintézet igazgató-társtulajdonosa lett, illetve ortopédsebészetét vezette. 1924-ben megvált az intézménytől és rendelését a Ferenc József rakpart 17. szám alatt folytatta.[9] Utolsó éveiben a Szent László Kórház sebészfőorvosa volt. Megalapította a Magyar Röntgen Társaságot, s két éven át elnöki tisztségét is betöltötte. Önálló tudományos dolgozatai, kísérleti tanulmányai megjelentek bel- és külföldi szaklapokban.

Ötvenöt éves korában Baross utca 10. szám alatt levő lakásán hirtelen rosszul lett. Agyvérzést kapott. A Herzog-klinikára vitték, de három nappal később elhunyt. Holttestét Körmendre szállították, az ottani családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Első felesége Hancsel Irma volt, akivel 1913. december 15-én Budapesten kötött házasságot. 1922-ben elváltak.[10] Második házastársa Szibenliszt Kornélia volt, akitől szintén elvált.[11]

Művei

[szerkesztés]
  • A malaria-parasiták endogen fejlődési menete, észlelt esetek kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1903, 40–43.)
  • A combcsont veleszületett hiányáról (phokomelia). (Orvosi Hetilap, 1906, 13.)
  • A plastikus x-sugaras képek tudományos és gyakorlati értéke. (Orvosi Hetilap, 1907, 16–21.)
  • A normális állati vérsavó gyógyító hatásáról genyes folyamatokra. Fejes Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1911, 5–7.)
  • Emphysema subcutaneum laparotomiák után. (Orvosi Hetilap, 1911, 42.)
  • A szövetek és szervek transplantatiójának mai állása. (Orvosi Hetilap, 1913, 15–17.)
  • Új szerkezetű sín czombtörések rögzítésére. (Orvosi Hetilap, 1915, 38.)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Koronás arany érdemkereszt (1915)
  • Ferenc József-rend lovagkeresztje a katonai érdemkereszt szalagján (1916)[12]
  • Magyar Vöröskereszt hadiékítményes tiszti díszjelvénye (1917)
  • Vaskorona-rend III. osztálya hadidíszítménnyel és kardokkal (1918)[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  2. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a körmendi izraelita hitközség születési akv. 5/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  4. ↑ Keresztelési bejegyzése a soproni római katolikus keresztelési akv. 133/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  5. ↑ Hivatalos Közlöny, 1901. december 15. (9. évfolyam, 27. szám)
  6. ↑ Budapesti Közlöny, 1913. július 25. (47. évfolyam, 170. szám)
  7. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1915. augusztus 28. (42. évfolyam, 89. szám)
  8. ↑ Ellenőr, 1917. szeptember 10. (11. évfolyam, 140. szám)
  9. ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1924. szeptember 25. (22. évfolyam, 39. szám)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése Hancsel Irmával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 995/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
  11. ↑ Házasságkötési bejegyzése Szibenliszt Kornéliával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 174/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
  12. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1916. május 6. (43. évfolyam, 54. szám)
  13. ↑ „Kitüntetett orvostanár”, Budapest, 1918. április 3. (Hozzáférés: 2023. április 10.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gergő_Imre&oldid=27572114”