Gerenday Béla
| Gerenday Béla | |
 | |
| Született | 1863. december 13.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1936. szeptember 10. (72 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Gerenday Antal |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (26/2. parcella, sziget)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerenday Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerenday Béla, (Pest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász. Gerenday Antal szobrász fia.
Életpályája
[szerkesztés]Apja, Gerenday Antal kőfaragó, szobrász, a Mintarajziskolába íratta be, ahol Huszár Adolf volt a mestere. Ezután Milánóban három évig dolgozott Francesco Barzaghi műtermében, egyidejűleg a Brera Akadémia előadásait is látogatta. Milánóból Carrarába, a márvány tulajdonképpeni hazájába utazott, és itt fejezte be első művét, a Fürdő gyermeket, amely az 1885. évi országos kiállításon volt látható a Régi Műcsarnokban, majd a kiállítás bezárása után Klotild főhercegasszony gyűjteményébe került. Gerenday Béla később apja figurális és ornamentális márványműgyárának vezetését is átvette, de az apa halála után (1887) is a cég mindvégig Gerenday Antal és fia néven volt bejegyezve.[6] Számos köztéri művet és temetői síremléket készített megrendelésre, eleinte még apjával együtt historikus stílusban, lírai hangvétellel. A szobrászati alkotások kivitelezéséből is igen kivette részét a Gerenday Antal és fia nevű cég.
Fia, ifjabb Gerenday Antal (1900–1983) építész lett, és 1936-ban átvette a vállalkozás vezetését. Perui származású feleségével (Rosita Pardo Althaus) a háború után Peruban telepedett le,[7] s a Gerenday Antal és fia cég vezetését dr. Lukácsy Istvánné Gerenday Alice, a húga vette át, annak 1949/1952. évi államosításáig.[8]
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Kossuth-szobor, Monor
- Honvédemlék, Nagykáta
- Síremlékek a Fiumei Úti Sírkertben
- 1896. Kossuth-szobor, Bihar-Diószeg
- 1898. Kossuth-szobor, Bihar-Torda.
- 1899. Kossuth Lajos mellszobra, Tenke, Bihar vármegye
- 1899. Kossuth Lajos szobor, Balatonkenese, az ország második köztéri Kossuth szobra
- 1908. Kossuth-szobor, Bihar-Sarkad
- 1910. Török Péter református püspök síremléke, Kolozsvár, Házsongárdi temető
- 1930. Emléktábla a 4. huszárezred tiszteletére (Szeged)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2019. június 29., http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, https://web.archive.org/web/20190629083425/http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/f9/ae/12/8b-571d-d1bc-8182-5bed47f97880.jpg
- ↑ Ez okoz is zavart a szobrok alkotóit illetően. Gyakran Gerenday Antalnak tulajdonítják Gerenday Béla alkotásait, s megfordítva. A Gerenday Antal és fia cég neve fel van tüntetve a szobrokon, de lehet, hogy a cég csak kivitelező volt.
- ↑ A polgári törvény könyve. In: Heti Válasz, 2011-08-11. 32. szám
- ↑ Havas Gyöngyvér: „Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója. PestBuda, 2018. november 20.
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
