Gerely

A gerely az ember egyik legrégebbi fegyvere (video)

A gerely ősi hajítófegyver, könnyű dobólándzsa, valamint az olimpiai játékokon is szereplő sporteszköz. A szálfegyverek illetve a dobófegyverek közé tartozik, számos változata van, illetve sok hasonló „rokona” ismert különböző neveken, mint például a régi magyar kelevéz. Kezdetben csak egyszerűen kihegyezve használták, később csont-, kő- vagy fémheggyel látták el. A gerelyek sajátossága, hogy a repülés stabilitása érdekében a súlypontjánál fogva kell elhajítani; a fejlettebb eszközöknél a súlypontot vastagítással is hangsúlyozzák.

Története

Már az ősember első szerszámai közé tartozhatott az egyenes, kihegyezett bot, amivel szúrni lehetett, de távolabbi célra is hajíthatták. Használatát Európában is kimutatták már a középső paleolitikumtól kezdve. Az eddig talált legrégebbi példány mintegy 300 000 éves, az alsó-szászországi Schöningen melletti régészeti lelőhelyről származik, ahol ugyanabból a korból más fából készült eszközök, fegyverek is előkerültek. Ezt a példányt lucfenyő ágából faragták ki, 64,5 cm hosszú, tömege 264 gramm. A heidelbergi emberek egy csoportja élhetett ezen a területen.^[1] 2012-ben Dél-Afrikában olyan, mintegy félmillió éves kőeszközöket fedeztek fel, amiket gerely hegyeként azonosítottak. ^[2]^[3]

A gerely különböző formái egészen a 19. századig használatosak voltak a hadviselésben. A Római Birodalom légiói által használt gerely neve pilum volt; ennek sajátossága, hogy a becsapódásnál vashegye elgörbült, ezért nem lehetett azonnal visszahajítani, mint a gerelyek más fajtái esetében. 1879-ben Dél-Afrikában az angol–zulu háborúban a zuluk Napóleon Lajos francia császári herceget sajátos gerelyükkel, az assegai(wd) nevű fegyverrel ölték meg.

A schöningeni gerely
A súlypontot kihangsúlyozó gerelyek rajzai a Nordisk familjebokból
19. századi afrikai assegai gerelyek
Hosszú gerelyek a Landesmuseum Zürichben

Jegyzetek

↑ MANCS
↑ Jayne Wilkins et al.: Evidence for Early Hafted Hunting Technology. In: Science. Band 338, Nr. 6109, 2012, S. 942–946, doi:10.1126/science.1227608; eurekalert.org (képekkel) vom 15. November 2012: Archaeologists identify spear tips used in hunting a half-million years ago.
↑ Jiménez, Fanny: Sensationsfund in Südafrika: Eine halbe Million Jahre alte Speere. Frühgeschichte. Die Welt online. (Hozzáférés: 2012. november 20.) (képek)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Speer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ MANCS: Hajítófa. Magyar Narancs, (2020. május 28.) 7. o.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gerely témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

[MANCS_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] MANCS

[2] Jayne Wilkins et al.: Evidence for Early Hafted Hunting Technology. In: Science. Band 338, Nr. 6109, 2012, S. 942–946, doi:10.1126/science.1227608; eurekalert.org (képekkel) vom 15. November 2012: Archaeologists identify spear tips used in hunting a half-million years ago.

[Jiménez-3] Jiménez, Fanny: Sensationsfund in Südafrika: Eine halbe Million Jahre alte Speere. Frühgeschichte. Die Welt online. (Hozzáférés: 2012. november 20.) (képek)

[1]

[2]

[3]