Gerő Ferenc

	Gerő Ferenc
	Személyes adatok
Teljes név	Gerő Ferenc
Születési dátum	1890. december 20.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1959. szeptember 10.
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
	Nemzeti játékvezetés
	Nemzetközi játékvezetés
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gerő Ferenc (Budapest, 1890. december 20. – Budapest, Terézváros, 1959. szeptember 10.)^[1]^[2] magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, pénztáros.

Családja

Gerő Manó és Roder Etel fiaként született. 1946-ban, Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Szécsén Magdolnát.

Pályafutása

Nemzeti játékvezetés

A budapesti alosztálynál lett a legfelső szintű labdarúgó-bajnokság III. fokú játékvezetője. A Bírói Tanács első hivatalos bíróküldése 1917. augusztus 13-ára történt: a 33 FC–Törekvés SE: Fehéry Ákos-, Vasas–UTE: Sebők Ármin-, III. Kerületi TVE–BTC: Gerő Ferenc-, BAK–FTC: Klug Frigyes-, stb. Ez a bíróküldés az első világháború (1914-1918) idejére esik. 1926-ban az MLSZ megalakította a professzionista labdarúgó szövetséget, 25 fő társával egyetemben részese volt a kijelölt játékvezetői gárdának. Magyarországon soha nem volt profi játékvezető, csak professzionista mérkőzést vezető bíró. A Bírói Tanács (BT) Bíróküldő Bizottsága (BB) valójában nem végzett szakmai munkát, hiszen a csapatok fordulóról-fordulóra név szerint kérték a játékvezetőket. A BT csak akkor lépett közbe, ha egy játékvezetőt, azonos időben több mérkőzésre kérték.

1950. márciusban a Futballbírák Testületének (FT) főtitkára Tabák Endre a játékvezetők részére egységes felszerelést alakított ki. A felső ruházat fekete ing, FT emblémával, fehér gallérral, az újak és a nyak fehér szegéllyel. Fekete sportnadrág, fekete sportszár fehér szegéllyel. Ugyanakkor FIFA JB szettet kaptak nemzetközi játékvezetőink: Kamarás Árpád, Dorogi Andor, Gerő Ferenc, Klug Frigyes, Hertzka Pál, Iváncsics Mihály és a 40 éves jubileumát ünneplő Bíró Sándor.

Nemzetközi játékvezetés

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1922-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy működő társának segített partbíróként. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1937-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

Olimpia

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB partbíróként foglalkoztatta. Az első hivatalosnak tekinthető - több földrész válogatott csapata képviseltette magát - labdarúgó-világbajnokságon partbíróként négy esetben tevékenykedett. Korabeli versenykiírás szerint döntetlen mérkőzés esetén megismételték a találkozót. A Svájc–Csehszlovákia újra játszott mérkőzésre a FIFA JB Ivancsics Mihály bíró társaságában őket javasolta mérkőzésvezetőnek, de a csehszlovák csapat vezetői tiltakozást nyújtottak be - akkor ez még megengedett eljárás volt a csapatok részéről - a küldés ellen. A bronzmérkőzésen és a megismételt találkozón első számú partbírónak jelölték. A játékvezetők foglalkoztatásánál az első számú partbíró folytatja a találkozót a bíró sérülése esetén. Partbírói tevékenységének száma olimpián: 4.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Játékvezető	Eredmény	Nézők száma
1924. június 2.	Központi Stadion, Párizs	egyik negyeddöntő	Hollandia–Írország	Heinrich Retschury	2 : 1	1 506
1924. június 5.	Olimpiai Stadion, Párizs	egyik elődöntő	Svédország–Svájc	Iváncsics Mihály	1 : 2	7 448
1924. június 8.	Colombesi Stadion, Párizs	bronzmérkőzés	Hollandia–Svédország	Heinrich Retschury	1 : 1	9 915
1924. június 9.	Olimpiai Stadion, Párizs	megismételt bronzmérkőzés	Hollandia–Svédország	Mohammed Youssof	0 : 3	40 522

Sikerei, díjai

Magyar Köztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1947)^[3]

A játékvezetői szolgálat egyik elismerése, hogy a foglalkoztatást biztosító Játékvezető Bizottság (Országos Tanács) Bronz -, Ezüst -, Arany jelvényt illetve hasonló fokozatú oklevelet ítél az arra érdemes játékvezető részére. Az elismerés nem jár automatikusan, független az elért szolgálati időtől.

Az Országos Tanácsülés szavazata alapján Ezüst jelvényt - 15 év után - és Ezüst oklevelet adományozott. Az Országos Tanácsülés szavazata alapján - 25 év után - Arany jelvény elismeréssel ékesítette pályafutásának évtizedeit.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 696/1959. folyószáma alatt.
↑ Meghalt Gerő Ferenc. Népsport, XV. évf. 189. sz. (1959. szeptember 11.) 4. o.
↑ Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. július 26.) 1. o.

Források

Dr. Ábrai Zsigmond: Magyar Futballbírák Könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete

Külső hivatkozások

Gerő Ferenc. World Referee. (Hozzáférés: 2023. április 13.)
Gerő Ferenc. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
Gerő Ferenc. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)

Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 696/1959. folyószáma alatt.

[2] Meghalt Gerő Ferenc. Népsport, XV. évf. 189. sz. (1959. szeptember 11.) 4. o.

[3] Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. július 26.) 1. o.

[1]

[2]

[3]