Ugrás a tartalomhoz

Gephyromantis verrucosus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gephyromantis verrucosus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Alcsalád: Mantellinae
Nem: Gephyromantis
Faj: G. verrucosus
Tudományos név
Gephyromantis verrucosus
Angel, 1930
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis verrucosus témájú rendszertani információt.

A Gephyromantis verrucosus a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Madagaszkár endemikus faja. A sziget délkeleti részén, Vondrozo és Ikongo környékén valamint a Manombo Rezervátumban, a tengerszinttől 600 m-es magasságig honos.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a latin verrucosus (szemölcsös) szóból alkották, mellyel bőrének szemcsézettségére utaltak.[1]

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

A fajt 2012-ig a Gephyromantis boulengeri szinonimájaként tartozzák nyilván, ahová Guibé 1950-ben[2] majd 1978-ban[3] helyezte. 2012-ben Wollenberg, Glaw és Vences önálló fajként ismerte el.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Kis méretű Gephyromantis faj. A hímek testhossza 20–23 mm, a nőstényeké 24–26 mm. Feje széles. Háta erősen szemcsézett, színe vörösesbarna. Hasi oldala fekete színű, kék vagy szürke márványos mintázattal. Orrlyukai közelebb helyezkednek el az orrcsúcsához, mint a szemeihez. Hallószerve jól kivehető. Nincs úszóhártyája.[5]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Egy védett területen, a Manombo Rezervátumban, erősen lepusztult területen található meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Angel, 1930 : Sur la validité du genre Gephyromantis (Batraciens) et diagnoses de deux espèces et d'une variété nouvelle de ce genre. Bulletin de la Société Zoologique de France, vol. 55, n° 7, p. 548-553.
  2. Guibé, 1950 "1948" : Catalogue des Types d'Amphibiens du Muséum National d'Histoire Naturelle. Paris, Imprimerie Nationale.
  3. Guibé, 1978 : Les batraciens de Madagascar. Bonner Zoologische Monographien, n° 11, p. 1-140 (eredeti publikáció).
  4. Wollenberg, Glaw & Vences, 2012 : Revision of the little brown frogs in the Gephyromantis decaryi complex with description of a new species. Zootaxa, n° 3421, p. 32–60.
  5. Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln.

Források

[szerkesztés]