Ugrás a tartalomhoz

Gephyromantis pseudoasper

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gephyromantis pseudoasper
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Alcsalád: Mantellinae
Nem: Gephyromantis
Faj: G. pseudoasper
Tudományos név
Gephyromantis pseudoasper
(Guibé, 1974)
Szinonimák
  • Mantidactylus glandulosus Methuen & Hewitt, 1913
  • Mantidactylus (Mantidactylus) glandulosusAhl, 1931
  • Mantidactylus pseudoasper Guibé, 1974
  • Mantidactylus (Gephyromantis) pseudoasperDubois, 1992
  • Mantidactylus (Phylacomantis) pseudoasper — Glaw & Vences, 1994
  • Gephyromantis (Phylacomantis) pseudoasperVences & Glaw, 2006
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis pseudoasper témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gephyromantis pseudoasper témájú médiaállományokat és Gephyromantis pseudoasper témájú kategóriát.

A Gephyromantis pseudoasper a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Madagaszkár endemikus faja. A sziget északi részén, a tengerszinttől 900 m-es tengerszint feletti magasságig honos.

Megjelenése

[szerkesztés]

Kis méretű Gephyromantis faj. A hímek testhossza 33–34 mm, a nőstényeké 32–34 mm. Mellső végtagja úszóhártya nélküli. Háti bőre szemcsés, barna színű, nem feltűnő sötétebb mintázattal. Hasi oldala fehéres, egyes populációknál hasi oldalának hátsó része és a végtagok sárgásak, torka, egy középső világos csíktól eltekintve sötét. A hímeknek feketés színű páros hanghólyagjuk van. A combmirigyek egyes populációknál nagyok és feltűnőek, másoknál alig észrevehetőek.[1]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe valószínűleg kevesebb mint 20 000 km²-t, de alkalmazkodóképessége jó, populációjának egyedszáma nagy.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

Források

[szerkesztés]