Ugrás a tartalomhoz

Georges-Louis Leclerc de Buffon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georges-Louis Leclerc de Buffon
François-Hubert Drouais festménye (1753)
François-Hubert Drouais festménye (1753)
Született1707. szeptember 7.[1][2][3][4][5]
Montbard[6]
Elhunyt1788. április 15. (80 évesen)[7][8][9]
Párizs[9]
Állampolgárságafrancia
HázastársaMarie-Françoise de Saint-Belin-Malain[10]
GyermekeiGeorges Louis Marie Leclerc de Buffon
Foglalkozása
Tisztsége
  • director of the Muséum National d'Histoire Naturelle (1738. augusztus – 1788. április 18.)
  • a Francia Akadémia 1. széke (1753. június 23. – 1788. április 16.)
Iskolái
  • Collège des Godrans (1717–1723)
  • Burgundiai Egyetem (1723–1728, jogrendszer)
  • University of Angers (1728–1730, matematika)
Kitüntetései
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja[11]
  • a Royal Society tagja (1740)
Sírhelye
  • Église Sainte-Urse de Montbard (1788 – 1790-es évek)[12][13]
  • Nemzeti Természettudományi Múzeum (Gran Galeria de l'Evolució, Escala Nord, agy)[14][15]
Georges-Louis Leclerc de Buffon aláírása
Georges-Louis Leclerc de Buffon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges-Louis Leclerc de Buffon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georges-Louis Leclerc de Buffon (Burgundia, Montbard község, 1707. szeptember 7. – Párizs, 1788. április 16.) gróf, francia természettudós. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Buff.”.

Élete

[szerkesztés]

Dúsgazdag nemes családban született, és egy vasgyár tulajdonosaként maga is sikeres üzletember volt. Egész életét a természettudománynak és a köz szolgálatának szentelte.[16] Kingston hercegével(wd) beutazta Franciaországot, Itáliát és Angliát, majd visszatérve 26 évesen a párizsi akadémia tagja lett. 1739-ben kinevezték a Királyi Gyógynövénykert (Jardin royal des plantes medicinales) igazgatójává.

Többek – így Louis-Jean-Marie Daubenton és Bernard Germain de Lacépède – társaságában részt vett egy 44 kötetes, összefoglaló természetrajz összeállításában. XV. Lajos francia király grófi méltóságra emelte.

Szülőhelyén emléket, 1851-ben Párizsban a Champs-Élysées-n bronzszobrot állítottak emlékére. Még életében egy életnagyságú képet készítették róla «Majestati naturae par ingenium» felirattal. Nem minden részletében alapos, de prózájának szépsége miatt fölülmúlhatatlan hatalmas munkája: Histoire naturelle générale et particulière 1749-től 1780-ig jelent meg Párizsban és a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember, a négylábú állatok, a madarak és az ásványok természetrajzát tartalmazza. E munkája több kiadást ért meg.

Tőle származik A stílus maga az ember szállóige. Egyéb tevékenységek is érdekelték. Stephen Hales és Isaac Newton írásaiból fordított, a világítótornyokhoz feltalált egy speciális lencsét.

Grófi címét fia örökölte, őt azonban a francia forradalom alatt lefejezték.

Tudományos nézetei

[szerkesztés]

A fajok átalakulásának gondolatát Buffon vetette fel, és ezzel szembehelyezkedett Carl von Linné fajfogalmával. Úgy vélte, hogy a fajok átalakulása a környezeti hatásokkal magyarázható. Az élőlények feleslegesnek ítélt szerveiből azt a következtetést vonta le, hogy ezek degenerálódás eredményei. Szerinte a szamár degenerálódott ló, a majom pedig degenerálódott ember.

Newton nyomán úgy vélte, hogy a Föld anyagát egy nagy üstökös becsapódása szakíthatta ki a Napból. Kísérletekkel ellenőrizte Newton azon tézisét, miszerint egy Föld méretű vörösen izzó vasgolyó kihűléséhez legalább 50 000 évre van szükség. Különböző méretű vasgolyókkal kapott eredményeit extrapolálva úgy gondolta, legalább 75 000 év kellett ahhoz, hogy a Földön megjelenhessen az élet. Az általa szerkesztett új földtani kronológia elhatárolódik az Ószövetségben leírtaktól. A kihalt fajok fogalmának megalkotásával megnyitotta az őslénytan fejlődésének útját.

Úgy vélte, hogy a stílus a személyiség közvetlen megnyilvánulása: nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre. Híres mondása: A stílus maga az ember 1753-ban, akadémiai székfoglalójában hangzott el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://www.divaantwerp.be/nl/collection/zoek-in-de-collectie/s8766/actor/buffon-georges-louis, Montbard, 2022. november 24.
  7. ↑ https://www.divaantwerp.be/nl/collection/zoek-in-de-collectie/s8766/actor/buffon-georges-louis, 2022. november 24.
  8. ↑ https://www.divaantwerp.be/nl/collection/zoek-in-de-collectie/s8769/actor/buffon-georges-louis, 2022. november 24.
  9. ↑ a b https://archives.cotedor.fr/v2/ark:/71137/g632be0689dfd9a01a522707d642a7f7f/cf28ed8a79d9e21aab4327b403d4035f/569/ZnJhZDAyMV80MjRfNW1pMjFyMDA1XzA1NjkuanBn
  10. ↑ MacTutor History of Mathematics archive
  11. ↑ Members of the American Academy Listed by election year, 1780-1799 (angol nyelven). American Academy of Arts and Sciences
  12. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
  13. ↑ https://www.landrucimetieres.fr/spip/spip.php?article1422
  14. ↑ https://www.landrucimetieres.fr/spip/spip.php?article1424
  15. ↑ https://www.researchgate.net/figure/Statue-de-Buffon-au-Museum-National-dHistoire-Naturelle-de-Paris-deposee-dans-la-grande_fig1_282057306
  16. ↑ John Gribbin: 13.8: The Quest to Find the True Age of the Universe and the Theory of Everything, Icon Books, London, 2015, 30. o., (Magyarul: 13,8 – A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában, Akkord Kiadó, Budapest, 2016, (Talentum Könyvek)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Georges-Louis_Leclerc_de_Buffon&oldid=27258711”