Ugrás a tartalomhoz

Georg Jellinek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg Jellinek
Született1851. június 16.[1][2][3][4][5]
Lipcse[6][7][8]
Elhunyt1911. január 12. (59 évesen)[1][2][3][9][4]
Heidelberg[10][7][8]
ÁllampolgárságaSzász Királyság
HázastársaCamilla Jellinek (1883 – nem ismert)[11]
Gyermekei
  • Walter Jellinek
  • Dora Busch
SzüleiAdolf Jellinek
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • szociológus
  • bíró
  • jogász
Tisztségerektor (1907–, Heidelbergi Egyetem)
Iskolái
SírhelyeBergfriedhof[12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Jellinek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georg Jellinek (magyarosan: Jellinek György) (Lipcse, 1851. június 16. – Heidelberg, 1911. január 12.) német jogász, jogtudós, az államtan, az államelmélet klasszikusa.

Jellinek elméletének kiindulópontja az állam kettős jellege volt. Jellinek alkotta meg az állam kettős (társadalmi és jogi) jellegéről szóló tant, amely az állam társadalomtanára (allgemeine Staatslehre) és az állam jogtanára (allgemeine Rechtslehre) tagozódik.[13]

Georg Jellinek nézete szerint a jogrendszer megszületésének legalitása, jogszerűsége a legitimitásának nem oka, nem feltétele. A jogrendszert a faktualitás ereje – normatív ereje – legitimálja. A politika az alkotmány révén jogiasodik. [14]

Életpályája

[szerkesztés]

Osztrák közigazgatási szolgálatba lépett, ám azt csakhamar elhagyta és 1879-ben a bécsi egyetemen a közjog magántanára, 1883-ban rendkívüli tanára lett. 1889-ben rendes tanárnak hívták meg Bázelbe, majd 1890-ben Heidelbergbe. Heidelbergben hunyt el.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Die socialethische Bedeutung v. Recht, Unrecht u. Strafe (1878)
  • Die rechtliche Natur d. Staatenverträge (Bécs, 1880)
  • Die Lehre von d. Staatenverbindungen (Bécs, 1882)
  • Oesterreich-Ungarn u. Rumänien i. d. Donaufrage, 1884
  • Ein Verfassungsgerichtshof für Oesterreich, 1885
  • Gesetz und Verordnung (Freiburg in Br., 1887)
  • System d. subjektiven öffentl. Rechte, 1892
  • Adam i. d. Staatslehre, 1893
  • Die Erklárung der Menschen- und Bürgerrechte (Leipzig 1895, 2. kiad. 1904)
  • Ueber Staatsfragmente, 1896; D. Recht d. Minoritäten, 1898
  • D. Recht d. modernen Staates, I. k.
  • Allgemeine Staatslehre, 1900
  • Verfassungsánderung u. Verfassungswandlung (Berlin, 1906)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Általános államtan; ford., bev. Szilágyi Péter; Osiris-Századvég, Bp., 1994 (Jogfilozófiák)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  5. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Еллинек Георг, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  9. ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  10. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  11. ↑ inferred from timeline of events
  12. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  13. ↑ https://merjgondolkodni.wordpress.com/2016/02/15/az-allamtan-fejlodese-jellinek-elott-georg-jellinek-es-az-altalanos-allamtan/
  14. ↑ https://politikatudomany.tk.mta.hu/uploads/files/archived/7592_0_Alkotmanyozas_Magyarorszagon_I_3.pdf

További információk

[szerkesztés]
  • Andreas Anter (Hrsg.): Die normative Kraft des Faktischen. Das Staatsverständnis Georg Jellineks. Nomos-Verlag, Baden-Baden 2004, ISBN 3-8329-0733-5
  • Dagmar Drüll: Heidelberger Gelehrtenlexikon 1803–1932. Hrsg. v. Rektorat der Ruprecht-Karls-Universität-Heidelberg. Springer, Berlin/Heidelberg 2012, ISBN 978-3-642-70761-2
  • Camilla Jellinek: Georg Jellinek. Ein Lebensbild. In: Georg Jellinek, Ausgewählte Schriften und Reden, Bd. 1, Neudruck Aalen 1970, S. 5–140.
  • Christian Keller: Victor Ehrenberg und Georg Jellinek. Briefwechsel 1872–1911, Frankfurt am Main 2005, ISBN 978-3-465-03406-3
  • Klaus Kempter: Die Jellineks 1820–1955. Eine familienbiographische Studie zum deutschjüdischen Bildungsbürgertum. Droste Verlag, Düsseldorf 1998, ISBN 3-7700-1606-8
  • Jens Kersten: Georg Jellinek und die klassische Staatslehre. Mohr Siebeck, Tübingen 2000, ISBN 3-16-147348-5
  • Jens Kersten: Georg Jellinek (1851–1911). In: Peter Häberle, Michael Kilian, Heinrich Wolff: Staatsrechtslehrer des 20. Jahrhunderts. Deutschland, Österreich, Schweiz. De Gruyter, Berlin/Boston (2. Auflage) 2018, S. 77–86, ISBN 978-3-11-054145-8
  • Realino Marra: La religione dei diritti. Durkheim – Jellinek – Weber. Giappichelli, Turin 2006, ISBN 88-348-6617-7
  • Stanley L. Paulson (Hrsg.): Georg Jellinek. Beiträge zu Leben und Werk. Mohr Siebeck, Tübingen 2000, ISBN 3-16-147377-9
  • Sascha Ziemann/Andreas Funke (Hrsg.): Georg Jellinek: Allgemeine Staatslehre und Politik. Vorlesungsmitschrift von Max Ernst Mayer aus dem Sommersemester 1896. Mohr, Tübingen, 2016
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Georg_Jellinek&oldid=26036813”