Geophaginae
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Geophagus surinamensis
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Geophaginae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Geophaginae témájú kategóriát. |
A Geophaginae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó alcsalád. A Geophaginae alcsalád a Dél-amerikai cichlids fajok között egy óriási nagy törzsfejlődési összefutás, ezért maga az alcsaládi elnevezés egy ichthyológiai gyűjtőnév. Az új technika, a molekuláris genetikának köszönhetően a neotrópusi cichlids fajok, (különösen az afrikai endemikus fajok), és a Dél- amerikai Geophaginae, valamint a Cichlasomatinae alcsaládba tartozó összes faj és halnem rendszertani besorolása szinte napról napra változhat.
Rendszerezés
[szerkesztés]Cichlidae (Teleostei: Perciformes)
- Geophaginae
- Acarichthyini
- Crenicaraini
- Geophagini
Acarichthyini klád
[szerkesztés]- Acarichthys (Eigenmann, 1912)
- A. heckelii (Müeller & Troschel, 1848)
- A. subocularis (Cope, 1878)
Maga az Acarichthys név a latin Acara, és egy ógörög főnévből (ikthys = hal) szóösszetételből fakad. A halnem első osztályozása az Osztrák J. Jakob Heckeltől származik (1840), még Heckelius -thayeri néven (Ichthyológia története: J. J. Hackel & J. Agassiz & F. Steindachner). E két halnem külső megjelenése hasonló a Geophagus fajokhoz azzal különbséggel, hogy a külső fülcimpájuk teljesen hiányzik (Kullander & Nijssen, 1986). A földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak egész Amazóniában például Rio-Putumayo, Rio-Branco vízrendszere, Peruban és Venezuelában (Rio-Essequibo).
- Guianacara (Kullander and Nijssen, 1989)
- G. geayi (Pellegrin, 1902)
- G. sphenozona (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. owroewefi (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. oelemariensis (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. stergiosi (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. cuyunii (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. dacrya (Jessica Arbour & Hernán López-Fernández, 2011)
A Guianacara halnem (syn: Oelemaria) a nevét az elsőként leírt előfordulási helyéről kapta (Rio-Oelemaria), a név előtagja egy Dél-amerikai ország neve: Guiana. Ehhez társul egy rag az Acara szóból: acará. Földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak Guianában a Rio-Cuyuni vízrendszerben, az Amazonas medencében (Rio-Branco, Rio-Trombetas) és az Orinoco medencében (Rio-Caroni) is.
Crenicaratini klád
[szerkesztés]- Biotoecus (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- Biotoecus opercularis (Steindachner, 1875)
- Biotoecus dicentrarchus (Kullander, 1989)
A Biotoecusok földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak a brazíliai Rio-Branco és a Rio-Negro vízrendszerében, valamint Kolumbiában a Rio-Orinoco rendszerhez tartozó Rio-Bita (Puerto Carreno) nevű kis patakban. Az összes Biotoecus faj kivétel nélkül az un. feketevízű (biotos) folyókban és patakokban él, innen kapták a nevük első részét, a név másik fele oikos, amely házat jelent. Átlagos méretük 8 cm.
- Crenicara (Steindachner, 1875)
- Crenicara punctulata (Günther, 1863)
- Crenicara elegans (Steindachner 1875)
- Crenicara latruncularium (Kullander & Staeck, 1990)
- Dicrossus (Steindachner, 1875)
- Dicrossus maculatus (Steindachner, 1875)
- kockás bölcsőszájú hal (Dicrossus filamentosus vagy Crenicara filamentosa, Cremocara filamentosus)
- Dicrosus gladicauda (Schindler & Staeck, 2008)
- Dicrossus foirni (Uwe Römer, Ingo Hahn & Pablo Vergara, 2010)
- Dicrossus warzeli (Uwe Römer, Ingo Hahn & Pablo Vergara, 2010)
Geophagini klád
[szerkesztés]- Apistogramma (Regan, 1913)
|
|
- Apistogrammoides (Meinken, 1965)
- Apistogrammoides pucallpaensis (Meiken, 1965)
- Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- Biotodoma cupido (Heckel, 1840)
- Biotodoma wavrini (Gosse, 1963)
- Geophagus Heckel, 1840
- Gymnogeophagus (Miranda-Ribeiro, 1918)
- G. gymnogenys (Hensel, 1870)
- G. labiatus (Hensel, 1870)
- G. rhabdotus (Hensel, 1870)
- G. balzanii (Perugia, 1891)
- G. australe (Eigenmann, 1907)
- G. meridionalis (Reis & Malabarba, 1988)
- G. lacustris (Reis & Malabarba, 1988)
- G. setequedas (Reis, 1992)
- G. che (Casciotta, Gómez & Toresani, 2000)
- G. caaguazuensis (Staeck, 2006)
- G. tiraparae (González-Bergonzoni, Loureiro & Oviedo, 2009)
- G. sp. "Blue Lips"
- G. sp. "Blue Neon"
- G. sp. "Catalancito"
- G. sp. "Cuña Pirú"
- G. sp. "Formosa"
- G. sp. "High dorsal"
- G. sp. "La Pedrera"
- G. sp. "Rosario"
- G. sp. "San Borja"
- G. sp. "Verna"
- Mazarunia (Kullander, 1990)
- Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
- M. sp. "Red Patwa"
- Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
- Mikrogeophagus (Meulengracht-Madson in Schiötz & Christensen, 1968)
- M. altispinosa (Haseman, 1911)
- M. ramirezi (Myers & Harry, 1948)
- Satanoperca (Günther, 1862)
- S. jurupari (Heckel, 1840)
- S. aff. jurupari
- S. acuticeps (Heckel, 1840)
- S. daemon (Heckel, 1840)
- S. pappaterra (Heckel, 1840)
- S. leucostictus (Müller & Troschel, 1849)
- S. mapiritensis (Fernández Yépez, 1950)
- S. macrolepis (Günther, 1862)
- S. lilith (Kullander & Ferreira, 1988)
- S. jurupari (Heckel, 1840)
- Taeniacara (Myers, 1935)
- Taeniacara candidi (Myers, 1935)
Források
[szerkesztés]- Members.shaw.ca
- Tolweb.org
- Www2.nrm.se Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
