Geonómia
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A geonómia vagy átfogó földtudomány integrálja a földtudományokat; a Földet égitestként, dinamikusan változó, globális rendszerként kezeli.
Felhasználja a geofizika, geokémia, klimatológia, meteorológia, hidrológia stb. eredményeit. Kutatja a mágneses pólusok változásait és azok összefüggéseit külső hatásokkal.
Kitekint a Naprendszer más bolygói és holdjai felé is a csillagászaton és űrkutatáson keresztül, összehasonlítva kémiájukat, fizikájukat a Földével. Kutatja a naptevékenység földi hatásait, az árapályerők hatását a Föld forgására, energiaháztartására, a vulkáni tevékenységre.
A Föld történetén keresztül, az ásványok, szén és szénhidrogének keletkezésének összefüggéseit vizsgálva kapcsolatot teremt a bányászattal, a légköri és a felszíni vizek jelenségeinek vizsgálatán keresztül az energiatermeléssel.
A geonómia fogalmának bevezetése Szádeczky-Kardoss Elemér nevéhez fűződik: Geonómia (Bp., 1974).
Alterületei
[szerkesztés]- meteoritika, a meteoritok anyagvizsgáló tudománya
- planetológia, a bolygók komplex vizsgálatának tudománya (ilyen értelmű meghatározást kapott a geonómia is, de földre vonatkoztatva, az űrkutatás korai időszakában, Szádeczky-Kardoss Elemér kezdeményezésére)
- anyagfejlődés, az anyagfejlődés-történetet vizsgáló interdiszciplináris kutatási terület
- kozmopetrológia és kozmopetrográfia, rokon a meteoritikával, amely már korábban kialakította a vizsgálatok körét
- kozmogeokémia, a kozmikus térség anyagaira alkalmazott kémia vizsgálati területe
- kőzettan-geokémia, hagyományosan a földtest kőzettani folyamatait vizsgálta, de ez a vizsgálati kör ma már kiterjed a meteoritekre és a bolygótestek anyagára, sőt a Naprendszert megelőző időszakokban létrejött anyagok vizsgálatára is
- vulkanológia, szintén földi folyamatokra kialakított tudományág, amely azonban ma már nemcsak a belső bolygók vulkáni folyamatait kutatja, hanem a külső Naprendszer kriovulkanizmusát (jegek megolvadása során létrejövő, kitörési és más olyan folyamatokat is, amelyek során anyagok ömlenek az égitestek felszínére az égitest belsejéből)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Szádeczky-Kardoss Elemér (1974): Geonómia. Magánkiadás, Budapest
- Dudich Endre (szerk.) (2003): A Geonómia az ezredfordulón. Akadémiai, Uniconstant, Budapest, Püspökladány
- Dudich, E., Póka T., Bérczi Sz. (2003): “GEONOMY” BY E. SZÁDECZKY-KARDOSS: NEW AUXILIARY STUDIES UPDATE THE
PIONEERING BOOK IN SPACE AND EARTH SCIENCE EDUCATION IN HUNGARY. XXXIV Lunar and Planetary Science Conference, #1555. Lunar and Planetary Institute, Houston, Texas,
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
