Ugrás a tartalomhoz

Gellért Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gellért Albert
Született1894. február 5.[1]
Póka
Elhunyt1967. október 6. (73 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • anatómus
  • hisztológus
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1921)
SírhelyeSzeged Belvárosi temető
SablonWikidataSegítség

Gellért Albert (Póka, 1894. február 5.Szeged, 1967. október 6.) orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). A Bonctani, valamint a Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója, a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetések tulajdonosa, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi karának 1942/43. és 1949/50. tanévi-, az Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karának 1958/59. és 1959/60. tanévi dékánja, a Magyar Anatomusok, Histológusok és Embryológusok Társaságának vezetőségi tagja, az Association des Anatomistes rendes tagja, valamint számos más bel- és külföldi tudományos társaság tagja.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait a kolozsvári, majd a Szegedi Egyetem orvostudományi karán végezte el. 1921-től a Szegedi Egyetem bonctani, szövet- és fejlődéstani intézetében dolgozott. 1933-ban Párizsban, 1934-ben Grazban és 1939-ben Bécsben anatómiai intézetekben dolgozott. 1936-tól egyetemi magántanár, valamint nyilvános rendkívüli tanár volt. 1940-től nyilvános rendes, majd 1967-ig tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1942–1943 között, valamint 1949–1950 között és 1958–1960 között az orvostudományi kar dékánja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Több tudományos társaság, így a Magyar Anatomusok, Histológusok és Embryológusok (1966-tól), az Assotiation des Anatomistes (1932-től) tagja volt. Fő kutatási területe az anatómia és szövettan különböző területeit ölelte fel. Foglalkozott csont- és zsigertani, összehasonlító anatómiai, makro- és mikrotechnikai kérdésekkel. Fontos eredménye a paraffinos anatómiai készítmények kidolgozása. Világviszonylatban is elismert anatómiai múzeumi gyűjteményt létesített. Több tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Gellért Albert és Németh Karolina voltak. 1952-ben, Budapesten házasságot kötött Kovács Ilonával.[3]

Sírja Szegeden, a Belvárosi temetőben található.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Az emberi csontok térfogatarányai és porosítás viszonyai tíz egyén csontvázán (1930)
  • A májvisszerek összenyílási szögei és azok klinikai jelentősége (1931)
  • Vizsgálatok a madárszem fésűszervén (1933)
  • Az agyidegek szerkezete eredésüknél (1934)
  • A fésűszerv vérkeringése (1934)
  • A könnymirigy beidegzése (1934)
  • Paraffinozott anatómiai készítmények előállítása (1935)
  • Rendszeres bonctan (1939, 1941, 1951, 1967, 1969)
  • A ganglion cavernosum praeganglionaris rostjai (1942)
  • A spinalis ducok interganglionaris kapcsolatai (1953)
  • Adatok a váll- és medenceöv izomzatának térfogatos eloszlásához (1956)
  • A nervus glossopharyngeus idegsejtjei és mikroszkópos dúcai (1958)
  • Összehasonlító szövettani vizsgálatok a nyirokerek falszerkezetére vonatkozóan (1959)
  • Adatok a sima izomsejtek vegetatív beidegzésének kérdéséhez (1960)
  • Anwendung der Paraffintechnik bei der Herstellung anatomischer Präparate (posztumusz, Studia Medica Szegediensis, VIII.)

Díjai[szerkesztés]

[5]

  • Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1964)
  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1965)

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1968-ban Tóth Sándor megalkotta Gellért Albert emléktábláját, amely Szegeden, a Kossuth Lajos sgt. 40. alatt található.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]