Gauss-összeg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Gauss-összeg a számelmélet egyik fontos fogalma.
Ha páratlan prímszám, az „első” p-edik egységgyök, akkor a
összeget nevezzük Gauss-összegnek.
Könnyű belátni, hogy értéke vagy ha 4-gyel osztva 1-et ad maradékul és vagy ha 4-gyel osztva 3-at ad maradékul. Gauss 1801 májusában naplójában rögzítette azt a sejtését hogy a helyes érték mindig illetve . Ezt négy évig nem tudta igazolni, noha, mint barátjának, Olbersnek 1805. szeptember 3-án megírta, nem volt olyan hét, amikor ne vette volna elő a problémát. Végül „Wie der Blitz einschlägt, hat sich das Räthsel gelöst…” (váratlan villámcsapásként megláttam a probléma megoldását).
Általánosítás
[szerkesztés]Gauss általánosan megmutatta, hogy minden pozitív egész számra, ha
akkor
Gauss vizsgálta a
összeget is. A Disquisitiones Arithmeticae-ben megállapította, hogy ha , akkor alakban írható, és ha kikötjük, hogy legyen, akkor gyöke az irreducibilis polinomnak.