Gary Ridgway

Gary Ridgway
Született	Gary Leon Ridgway 1949. február 18. (75 éves) Salt Lake City
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	sorozatgyilkos fegyveres erők tagja festőművész
Iskolái	Tyee Educational Complex
Magassága	178 cm
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Gary Ridgway témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gary Leon Ridgway (Salt Lake City, 1949. február 18. –) amerikai sorozatgyilkos.

A Green River-i gyilkos néven is ismert. 71 [1] gyilkosságot vallott be, de feltételezik, hogy áldozatainak száma jóval több. A 49. gyilkosság elismerését követően ő lett az Egyesült Államok történelmének legtöbb áldozatot szedő sorozatgyilkosa. A fiatal nők, prostituáltak és tinilányok elleni gyilkosságokat Seattle-ben, Washington államban követte el 1982 és 1991 között. A legtöbb áldozata prostituált volt, de sok volt köztük az otthonról elszökött tinilány is. A sajtó adta neki a Green River-i gyilkos nevet, miután első öt áldozatának holttesteit megtalálták a Green folyóban. Többnyire megfojtotta az áldozatait egy kötéllel vagy akár puszta kézzel, de előfordult, hogy előtte megkötözte a nőket. Miután megfojtotta őket, általában elhelyezte a holttesteket King megye erdős, füves és benőtt területein, ám gyakran visszatért a holttestekhez, hogy közösüljön velük.

2001. november 30-án, ahogy elhagyta munkahelyét, a Kenworth teherautógyárat Rentonban – ahol autófényezőként dolgozott –, letartóztatták négy nő meggyilkolásáért, amely esetek DNS-bizonyíték alapján a férfihez voltak köthetőek. Ezután Ridgway vádalkut kötött, miszerint megmutatja a további tetemeket a rendőrségnek, és mindent bevall. Ezt elfogadta az ügyészség, és a férfi mindenre kiterjedő vallomásáért cserébe 48-szoros életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a felmentés és a kegyelem lehetősége nélkül.

Gyerekkora

Gary Leon Ridgway 1949. február 18-án született Salt Lake City-ben, Utah-ban. Mary és Thomas Ridgway három fia közül ő volt a másodszülött. Gyerekkora meglehetősen zavaros volt; a rokonok elmondása alapján anyja uralkodó típus volt, és a fiatal Ridgway több, a szülei közt lezajlott erőszakos veszekedésnek lett szemtanúja. Apja buszvezetőként dolgozott, és gyakran panaszkodott a prostituáltak jelenlétére.

Ridgway 13 éves koráig ágyba vizelt, az anyja pedig minden eset után megfürdette őt. Később elmondta pszichológusainak: serdülőkorában ellentmondásos érzései voltak, keveredett a harag és a szexuális vágy az anyja iránt, arról fantáziált, hogy megöli őt.

Ridgway diszlexiás volt és évet ismételt még a középiskolában.

Amikor Ridgway 16 éves lett, megkéselt egy hatéves fiút, aki azonban túlélte a támadást. Bevezette a fiút az erdőbe, majd a bordákon keresztül a májába döfte a kést.

Felnőtt évei

Ridgway 1969-ben végzett a Tyee Gimnáziumban, és elvette a 19 éves gimnáziumi szerelmét, Claudia Kraig-et. Csatlakozott az Amerikai haditengerészethez, Vietnamba vezényelték, ahol egy segédhajón dolgozott, és bevetésen is részt vett. A szolgálati ideje alatt gyakran kezdeményezett szexuális kapcsolatot prostituáltakkal, egyik ilyen alkalommal gonorrhoeával fertőződött meg, s bár ez feldühítette, továbbra sem védekezett az együttlétek során. Míg Ridgway Vietnamban volt, addig a felesége félrelépett, házasságuk pedig egy éven belül véget ért.

Miután Ridgway-t letartóztatták, barátai és családja úgy jellemezték, hogy egy barátságos, de furcsa ember. Első két házassága válással végződött a felek hűtlensége miatt. Második felesége - Marcia Winslow - azt állította, hogy fojtogatta őt. Ridgway vallásossá vált második házassága során, hittérítő tevékenységet folytatott, hangosan olvasta a Bibliát otthon és a munkahelyén is, és ragaszkodott hozzá, hogy felesége kövesse a lelkipásztoruk szigorú tanításait is. Ridgway gyakran sírt egy-egy prédikáció után vagy a Biblia olvasása során, ám a házassága alatt is igénybe vette a prostituáltak szolgáltatásait. Szerette volna rávenni feleségét, hogy nyilvános helyeken közösüljenek, illetve néha azokon a területeken, ahol később áldozatai holttesteit felfedezték. Az életében részt vevő nők szerint Ridgway-nek kielégíthetetlen szexuális étvágya volt. Három exfelesége és volt barátnői azt nyilatkozták, hogy Ridgway naponta többször is igényelte a közösülést, sokszor előfordult, hogy nyilvános helyeken vagy az erdőben akarta. Maga Ridgway is elismerte, hogy a prostituáltak megszállottjává vált, így egy se veled, se nélküled kapcsolat alakult ki. Gyakran panaszkodott jelenlétükre a környéken, ám rendszeresen igénybe vette szolgáltatásaikat. Feltételezhető, hogy Ridgway fékezhetetlen vágya és szilárd vallási meggyőződése között őrlődött.

A gyilkosságok

Az 1980-as és 1990-es években Ridgway legalább 71 nőt gyilkolt meg (Ridgway állítása szerint, amikor Dave Reichert seriff 2001-ben kihallgatta) Seattle-hez és Tacomához közel. A bíróságon később úgy nyilatkozott: annyi embert ölt meg, hogy már nem tudta számontartani. A gyilkosságok többségét 1982 és 1984 között követte el. Az áldozatok nagyrészt prostituáltak és otthonról elszökött fiatalok voltak, akiket a Pacific Highway mentén szedett fel és fojtott meg. A holttestek nagy részétől egy fás területen szabadult meg a Green River környékén, kivéve két biztosan hozzá köthető holttestet és kettő feltehetően hozzá köthető testet Portland, Oregon területén. A testeket gyakran csoportokba gyűjtötte, néha különböző pózokban, meztelenül helyezte el. Időnként visszatért a maradványokhoz, és közösült velük. Ridgway később úgy gondolta, hogy nem nekrofília volt, amit tett, hanem ennek köszönhetően csökkentette a vágyát arra, hogy új áldozatot keressen, és így csökkenthette a lehetőségét annak, hogy elkapják őt. Mivel a testek nagy részét csak csontváz állapotukban sikerült felfedezni, így három megtalált áldozatot nem sikerült azonosítani. Ridgway időnként rágógumikat, cigarettacsikkeket és más emberekhez tartozó jegyzeteket szórt szét a holttestek környékén, sőt néhány áldozat maradványát még át is szállította Oregonba, hogy megtévessze a rendőrséget.

Ridgway általában úgy gyilkolt, hogy felvett egy nőt (általában prostituáltat). Néha mutatott nekik képeket a fiáról, hogy elnyerje a bizalmukat. Miután megerőszakolta őket, hátulról fojtogatta az áldozatokat. A kezdetekben még kézzel fojtotta meg őket, ám miután az áldozatok sebeket és zúzódásokat okoztak a kezén, miközben védekezni próbáltak, így elkezdett kötelet használni. Az áldozatok nagy részét az otthonában, az autójában vagy egy eldugott környéken ölte meg. Az 1980-as évek elején a King Megyei Seriffhivatal létrehozta a Green River-i munkacsoportot a gyilkosságok felderítése érdekében. A munkacsoport tagja volt Robert Keppel és Dave Reichert is, akik többször is interjút készítettek a bebörtönzött sorozatgyilkossal, Ted Bundyval 1984-ben. Bundy véleményt mondott a gyilkos pszichológiájáról, motivációiról és magatartásáról: úgy gondolta, hogy a gyilkos visszatér a holttestekhez, hogy közösüljön velük (amely igaznak bizonyult), azt javasolta, hogy ha a rendőrség talál egy friss sírt, akkor várják meg, hogy visszatérjen hozzá. A nyomozásban John E. Douglas is részt vett, aki elkészítette a gyilkos profilját.

Ridgwayt 1982-ben és 2001-ben is letartóztatták prostitúcióval kapcsolatos vádak miatt. 1983-ban gyanúsították meg a Green River-i gyilkosságokkal. 1984-ben átment a poligráfteszten, bár az FBI által később kifejlesztett minőségi ellenőrző protokollok azt állapították meg, hogy Ridgway valójában megbukott a teszten. 1987. április 7-én a rendőrök haj- és nyálmintákat vettek Ridgwaytől.

1985 körül Ridgway elkezdett találkozgatni Judith Mawsonnal, akit 1988-ban feleségül is vett (harmadik felesége). Mawson egy 2010-ben készült interjún azt állította, hogy amikor beköltözött Ridgway házába, feltűnt neki, hogy nincs szőnyeg. Később a nyomozók mondták el neki, hogy valószínűleg egy holttestet csomagolt be vele. Ugyanebben az interjúban mondta el továbbá azt is, hogy Ridgway néha nagyon korán ment be a munkába, látszólag a túlóradíjért. Mawson úgy gondolta, hogy a férje valószínűleg ezekben a korai órákban követhette el a gyilkosságokat. Mielőtt 1987-ben felvette a kapcsolatot a hatóságokkal, soha nem gondolta volna, hogy Ridgway követte el a gyilkosságokat, sőt nem is hallott a Green River-i gyilkosról, mivel nem nézett híreket.

Pennie Morehead interjút készített Ridgwayjel a börtönben, aki azt mondta, hogy miközben együtt volt Mawsonnal, kevesebb embert ölt meg és tényleg nagyon szerette őt. A 49 ismert áldozata közül három embert ölt meg, miután feleségül vette Mawsont. Mawson azt mondta egy helyi televíziós riporternek: "Úgy érzem, életet mentettem ... azzal, hogy a felesége lettem és boldoggá tettem őt."

Az 1987-ben gyűjtött mintákat később DNS-analízisnek vetették alá, amely megalapozta az elfogatóparancsot. 2001. november 30-án Ridgway a kenworth-i teherautógyárban volt, ahol festőként dolgozott, amikor a rendőrség megérkezett, hogy letartóztassa őt. Ridgwayt azzal a gyanúval tartóztatták le, hogy négy nőt gyilkolt meg közel 20 évvel korábban, miután potenciális gyanúsítottként azonosították először, és a rendőrök által levett nyálmintákból nyert DNS-t egyértelműen összekapcsolták az áldozatokon talált spermamintákkal. Az eredeti vádiratban megnevezett 4 áldozat: Marcia Chapman, Opal Mills, Cynthia Hinds és Carol Ann Christensen. Három további áldozat - Wendy Coffield, Debra Bonner és Debra Estes - is bekerült később a vádiratba, tekintve, hogy egy törvényszéki tudós mikroszkopikus festékszóró-részecskéket talált a holttesteken, ezt a különleges márkát használták a kenworth-i gyárban abban a meghatározott időtartamban, amikor ezeket az áldozatokat megöltek.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gary Ridgway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.