Garay János-szobor (Szekszárd)
Garay János-szobor | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Magyarország |
Település | Szekszárd |
Hely | Szekszárd, Garay tér |
Építési adatok | |
Szobrász | Szárnovszky Ferenc |
Felavatás ideje | 1898. június 5. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 42′ 06″46.348611°N 18.701667°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 42′ 06″46.348611°N 18.701667°E | |
A Garay János-szobor egy köztéri szobor Szekszárd városában, a Garay téren.
Története
[szerkesztés]Garay János 1853-as halála után hamar felmerült a városvezetőkben, hogy szobrot kellene neki állítani, de a terv akkor még nem valósult meg. Az 1881-ig Zöldkút térnek nevezett tér ekkor kapta új nevét, a Garay János tér elnevezést, a Szárnovszky Ferenc által készített szobrot itt, a tér végén álló kút helyén avatták fel 1898. június 5-én.
A mű elkészítésére pályázatot írtak ki, a bírálóbizottságot Zala György és Strobl Alajos vezette. A nyolc beérkezett pályamű közül Szárnovszkyé nyert. A fémszobrot a párizsi, Avenue de Chatillon-i öntöde készítette, a talapzat is Franciaországban készült, Hector d’Espouy közreműködésével.
A szobor
[szerkesztés]A talapzat főnézete a keleti oldal. Itt egy nőalak látható, aki a költészet géniuszát személyesíti meg, és aki babérkoszorút nyújt a költő felé. A vele szembeni oldalon Köllő Miklós Zichy Mihály illusztrációja alapján készült domborműve található: ez Garay egyik híres művének, Az obsitosnak egy jelenetét ábrázolja.
Az eredeti tervek szerint az északi és a déli oldalra a város és a vármegye címere került volna, de helyette a költő néhány művének címét írták oda. Az északi oldalon a Csörgetó, a Szegzárdi bordal, a Viszontlátásra Szegzárdon, A magyarok Mózese és a Szent László szerepel, a délin A Kont, a Hunyadi László, a Mátyás király Gömörben, az Árpádok és a Bezerédj.
Források
[szerkesztés]- A szobor a szekszard.varosom.hu oldalon Archiválva 2015. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A szobor a csatolna.hu oldalon