Ugrás a tartalomhoz

Garay János-szobor (Szekszárd)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garay János-szobor
Közigazgatási adatok
Ország Magyarország
TelepülésSzekszárd
HelySzekszárd, Garay tér
Építési adatok
SzobrászSzárnovszky Ferenc
Felavatás ideje1898. június 5.
Elhelyezkedése
Garay János-szobor (Tolna vármegye)
Garay János-szobor
Garay János-szobor
Pozíció Tolna vármegye térképén
é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 42′ 06″46.348611°N 18.701667°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 18° 42′ 06″46.348611°N 18.701667°E
Térkép

A Garay János-szobor egy köztéri szobor Szekszárd városában, a Garay téren.

Története

[szerkesztés]

Garay János 1853-as halála után hamar felmerült a városvezetőkben, hogy szobrot kellene neki állítani, de a terv akkor még nem valósult meg. Az 1881-ig Zöldkút térnek nevezett tér ekkor kapta új nevét, a Garay János tér elnevezést, a Szárnovszky Ferenc által készített szobrot itt, a tér végén álló kút helyén avatták fel 1898. június 5-én.

A mű elkészítésére pályázatot írtak ki, a bírálóbizottságot Zala György és Strobl Alajos vezette. A nyolc beérkezett pályamű közül Szárnovszkyé nyert. A fémszobrot a párizsi, Avenue de Chatillon-i öntöde készítette, a talapzat is Franciaországban készült, Hector d’Espouy közreműködésével.

A szobor

[szerkesztés]

A talapzat főnézete a keleti oldal. Itt egy nőalak látható, aki a költészet géniuszát személyesíti meg, és aki babérkoszorút nyújt a költő felé. A vele szembeni oldalon Köllő Miklós Zichy Mihály illusztrációja alapján készült domborműve található: ez Garay egyik híres művének, Az obsitosnak egy jelenetét ábrázolja.

Az eredeti tervek szerint az északi és a déli oldalra a város és a vármegye címere került volna, de helyette a költő néhány művének címét írták oda. Az északi oldalon a Csörgetó, a Szegzárdi bordal, a Viszontlátásra Szegzárdon, A magyarok Mózese és a Szent László szerepel, a délin A Kont, a Hunyadi László, a Mátyás király Gömörben, az Árpádok és a Bezerédj.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]