Galetta Ferenc

Galetta Ferenc
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	1889. március 12. Temesvár
Elhunyt	1974. október 21. (85 évesen) Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész színházi rendező
Sírhelye	Új köztemető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Galetta Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galetta Ferenc (Temesvár, 1889. március 12. – Budapest, Józsefváros, 1974. október 21.) magyar színész, rendező, szövegkönyvíró.

Életpályája

Galetta Ferenc és Koller Magdolna fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, színi pályáját 1910-ben Fehér Károly társulatánál kezdte Csíkszeredában. 1911–12-ben Halász Alfrédnál, 1912-től 1914-ig Pécsett, 1914–15-ben Szegeden lépett színpadra. 1916-ban a budai–temesvári színtársulat bonvivánja volt. A forradalmak idején munkásmatinék szereplője volt Budapesten. 1921–22-ben Nagyváradon, Parlagi Lajos társulatánál játszott, 1922–23-ban a pozsonyi társulat főrendezője volt. 1923-ban Róna Dezső aradi társulatához került, majd bécsi és budapesti szereplések után 1927-ben Fekete Mihály szerződtette temesvári együtteséhez. 1929-től újra Aradon színészkedik, az 1930-as években Szabadkay József szatmári–temesvári színtársulatával, majd az Ihász–Fekete színházi együttessel Erdély városait járta. 1932-ben kabaré-előadások szervezését vállalta a budapesti Deák kávéház számára, ekkor költözött Magyarországra.

Több operettet írt. Masa című operettjét Csányi Mátyás zenéjével 1923-ban mutatta be az aradi színház. Ugyanitt került színre Görlvásár című revüje (1929) és A szerelem rózsája című operettje (1931), amelynek zenéjét Komlós Elemér és Szegő Nándor szerezte.

Magánélete

Első házastársa Benkó Judit (1897–1953) volt, akivel 1915-ben Temesváron kötött házasságot. Második felesége Benedicty Ilona volt, akit 1957-ben Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.

Szerepei

Színházi szerepei

• Mister X (Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő)
• Clauen tanácsos (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt)
• Ottokár (Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró)
• Sírós János (Bús–Fekete–Kulinyi–Zerkovitz: A nóta vége)
• Freed Hood (Tamássy–Anday–Szilágyi: Tommy és társa)
• György (Erdélyi–Szántó: Mit susog a fehér akác?)

Filmszerepei

• Váljunk el! (1916)
• Az anyaszív (1917) - Brandes gróf
• Selim Nuno, a börzecézár (1918) - gróf Hubert
• Kártyavár (1919, 1923-ban szkeccs is)
• A harapós férj (1937) – szállodaportás
• Pillanatnyi pénzzavar (1938) – elnökségi tag
• Az örök titok (1938)
• Cifra nyomorúság (1938) – vendég Feliczyéknél
• Borcsa Amerikában (1938) – színházi ügyelő Amerikában
• Péntek Rézi (1938) - hitelező
• A piros bugyelláris (1938) – írnok
• A leányvári boszorkány (1938) – vendég az eljegyzésen
• A pusztai királykisasszony (1938) – szállodaportás
• János vitéz (1938) – ajtónálló lakáj a burkus királynál
• Süt a nap (1938) – katonatiszt
• Fehérvári huszárok (1938) - vendég Selmeczy báró estélyén
• Magyar feltámadás (1938-39) – vendég az estélyen
• Bors István (1938-39)
• Toprini nász (1939) – orosz katonatiszt
• Szervusz, Péter! (1939) – Bánó István
• Pénz áll a házhoz (1939) - szállodaigazgató

Rendezései

• Bús–Fekete–Kulinyi–Zerkovitz: A nóta vége
• Tamássy–Anday–Szilágyi: Tommy és társa
• Erdélyi–Szántó: Mit susog a fehér akác?

Források

• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2009. ISBN 978-606-542-004-5
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Életrajza a Hangosfilm oldalán
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.