Gabriel de Lacoste de Belcastel
| Gabriel de Lacoste de Belcastel | |
.jpg) | |
| Született | 1821. október 26.[1][2] Toulouse |
| Elhunyt | 1890. január 20. (68 évesen)[3][1][2] Colomiers |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Deputy of Tarn (1871. február 8. – 1876. március 7.) |
| Kitüntetései | IX. Piusz rend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriel de Lacoste de Belcastel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báró Gabriel de Lacoste de Belcastel, illetve Jean-Baptiste de Belcastel (Toulouse, 1821. október 26. – Colomiers, 1890. január 20.) francia jogász, politikus.[4]
Nemesi család
[szerkesztés]A Lacoste de Belcastel család Foix környékéről származik és az 1600-as évek végéi ott is tartózkodott. Az egyik ág a Tarn megyei Lavaurban telepedett le, ahol megkapták a szomszédos Belcastel báróságot. Egyházi személyek, katonák, bírók és képviselőházi tagok kerültek ki közülük.[5]
Élete
[szerkesztés]Jean-Baptiste Gaston Gabriel Marie Louis Lacoste de Belcastel néven született[6] báró Auguste de Lacoste de Belcastel (1772-1832) lovassági tiszt és Angélique d'Argout (elhunyt: 1869) fiaként. Két idősebb testvére volt: Paul (1818-1892) és Gaston (1816-1867).[7] A "Vaugirard"-nak is hívott Collège de l'Immaculée-Conception jezsuita középiskolába járt,[8] majd jogász lett és szülőföldje irodalmával és mezőgazdaságával foglalkozott.[6]
Felesége Mescur de Lasplanes a Castelnaudaryban született Raymond Dominique Ferlus (1756-1840) unokája volt.
1850-ben a "Discours sur le progrès" című beszéde elnyerte az Académie des Jeux floraux arany vadrózsa díját, majd 1853-ban a társaság teljes jogú tagjává választották. 1867-ben tagjai közé fogadta a Société d'agriculture de la Haute-Garonne regionális mezőgazdasági társaság.[6]
Egy 1869-ben a római kérdésről megjelent röpiraton kérlelhetetlen ultramontánnak[9] mutatkozott. 1871-ben "Ce que garde le Vatican" ("Amit a Vatikán védelmez") címmel röpiratott jelentetett meg, melynek nyomán IX. Piusz pápa (1792-1878) elismerő levelet írt neki.
Politikai tevékenysége
[szerkesztés]1871. február 8-án a francia Nemzetgyűlés tagjává választották Haute-Garonne küldöttjeként. Február 17-én a bordeaux-i nemzetgyűlés során egyedüliként szavazott Adolphe Thiers köztársasági elnökké választása ellen azzal a megjegyzéssel, hogy "Egyetlen napra sem vagyok hajlandó republikánus lenni." Hajlíthatatlan monarchistaként ellenezte a Nemzetgyűlés Párizsba helyezését. Békére szólított fel és felszólalt az 1871-ben elcsatolt Elzász-Lotaringia száműzöttjei számára algériai birtokok adományozásáért, a száműzés törvényi szabályozásáért és felkarolta a püspökök petícióját. Ugyanezen év szeptemberében 45 küldöttársával együtt levelet küldött IX. Piusznak, melyben helyeslik a pápa "Syllabus" néven hivatkozott complectens præciuos nostræ ætatis errores címmel kiadott, az állam és az egyház szétválasztásának (az állam szekularizációjának) elítélését kimondó enciklikáját.[6][8]
1873 májusában közreműködött Thiers elnök megbuktatásában, továbbá 1873. május 26-án Gabriel de Lacoste de Belcastel és Auguste de Brettes-Thurin gróf ultra-katolikus küldöttek tiltakozásának hatására meghiúsult a protestáns Edmond de Guerle Haute-Garonne megyei prefektussá iktatása.[6][8]
1876. január 30-án Haute-Garonne szenátorává választották. A Felsőházban szintén a monarchisták oldalán kapott mandátumot. Ellenezte a frissen alakult egyetemi fakultások diplomaszerzési szabályainak módosításait, továbbá tiltakozott a vallási rendek, szervezetek összeírása ellen 1876 decemberében.[8]
1879-től, a politikai tevékenységtől való visszavonulása után felszólalt több katolikus gyűlésen, kongresszuson. Zarándoklatokat szervezett a Szentföldre. Közreműködött a L'Univers és más regionális folyóiratokkal.[8] Elnyerte a pápa által adományozott IX. Piusz-rend lovagkeresztjét.[6][8]
Művei
[szerkesztés]- Étude sur les îles Canaries (1862)
- La Citadelle de la liberté ou la question romaine au point de vue de la liberté du monde (1867)
- Ce que garde le Vatican (1871)[8]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b senat.fr (francia nyelven)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Sycomore (francia nyelven)
- ↑ Gabriel Lacoste de Belcastel (francia nyelven). www2.assemblee-nationale.fr . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Bulletin 103.o.
- ↑ a b c d e f Senat
- ↑ Gabriel LACOSTE de BELCASTEL (francia nyelven). gw.geneanet.org . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ a b c d e f g Bitard
- ↑ ultramontanizmus (magyar nyelven). lexikon.katolikus.hu . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Bulletin: Bulletin de la Société héraldique et généalogique de France (francia nyelven). Párizs: Administration de la Société héraldique et généalogique de France (1887. január). Hozzáférés ideje: 2020. február 7.
- ↑ Bitard: Adolphe Bitard. Dictionnaire de biographie contemporaine – française et étrangère (francia nyelven). Párizs: A. Lévy et Cie, 32. o. (1887). Hozzáférés ideje: 2020. február 9.
- ↑ Senat: de BELCASTEL Jean-Baptiste (francia nyelven). senat.fr . (Hozzáférés: 2020. február 9.)
