Ugrás a tartalomhoz

Gőböl Gáspár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gőböl Gáspár
Született1745. január 1.
Szentkirályszabadja
Elhunyt1818. március 26. (73 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
IskoláiDebreceni Református Kollégium ( – 1760-as évek)
SablonWikidataSegítség

Gőböl Gáspár (Szentkirályszabadja, 1745. január 1.Kecskemét, 1818. március 26.) református lelkész.

Élete

[szerkesztés]

Szentkirályszabadjai (Veszprém megye) származású (valószínű, hogy Gőböl Gáspárnak, ki 1740-ben pápai tanár volt, és Komáromi Erzsébetnek a fia), 1760. április 24-én a debreceni iskola felsőbb osztályaiba lépett; 1770. szeptember 29-től 1771. március 7-ig főiskolai senior volt; előbb Dunavecsén hivataloskodott és innét vitetett 1777-ben Kecskemétre lelkésznek; 1792-től esperesi hivatalt is viselt. Meghalt 1818-ban Kecskeméten. Polgár Mihály közleményei szerint «hatalmas szónok és nagy tudományú férfiú volt»: ugyanezt írja róla Hornyik János is a Kecskeméti Lapokban (1872. 44. sz.). Révai szerint beszélte a magyaron kívül a latin, német és francia nyelvet, az angolban és görögben is járatos volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Szabadulást óhajtó rab, ki a maga ártatlanságáról való bizonyság leveleit, öt beszédekbe egybe-szedte és minekutánna a kecskeméti h. confessiót tartó keresztyéneknek gyülekezetekbe szóval elmondatott; már most az egész keresztyén magyar hazának kegyes és bölcs itélettétele alá bocsát. Pest, 1784.
  • Utazó lélek, az az szélyeljáró gondolatai egy olyan léleknek, a ki az embereknek társaságát egy kevéssé elhagyván, felrepült a naphoz. És azzal együtt a világnak bizonyos részét bejárván, utazásáról számot ád. Pest, 1785. (Költemény. Kézirata a m. n. múzeumban.)
  • Az első embernek el-esése és az azt követő mind szomorú mind örvendetes dolgok hét énekekbe foglaltattva. Dúránd Dávid... által, magyar nyelvre ford. Pest, 1789. (Kézirata a M. N. Múzeumban.) Online
  • A veres barát elpusztult templom omlása mellett való szomorú képzelései, melyeket Fridrik verskölteményeiből fordított de la Plume. A Nagyszívűségnél 1790.
  • Uj vélekedés az ó és új testámentomi prófétáknál gyakran előforduló nap, hold, csillagok megsötétedésekről, a napnak Gibeonban, a holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett megállásokról való toldalékkal, melyeket a tudósoknak itélettételek alá bocsát. Pest, 1796. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879. 39. sz.)
  • Liturgia vagy a szent keresztség, úri szent vacsora kiszolgáltatásoknak; az Úr asztalához először járulandók megvizsgáltatásoknak s erősíttetéseknek; a házasulók eklésiai öszveadatásoknak módja, melyet a helvécziai vallástételt tartó Dunán innen való szuperintendencia bévett 1806. eszt. Vácz. (Névtelenűl. 2. kiadás Kecskemét, 1875.)
  • Szívnek szavai, melyekkel néhai... superintendens Veresmarty Vég Sámuel úr élni megszünt testét a koporsóba; halhatatlan s kegyes lelkét a megboldogúltak seregébe elkísérte 1807. júl. 18. a szomorú háznál. Pest, 1808. (Mások beszédével együtt.)
  • Keresztyén katekizmus a helvécziai vallástételt tartók értelme szerint. Vácz. (Több kiadást ért; a kisebb kiadásuak a gyermekek, a nagyobbak a felnőttek számára szerkesztettek.)

Kéziratban: Kelkésia c. munkája, melyben regény alakjában az eklésia (Kelkésia) történeteit adja elő.

Színdarabokat is írt vagy fordított, mert Kazinczy Ferencz 1790-ben írja Prónayhoz (K. F. levelezése II. 85. l.) «Gőböl kész Brútussal és Caesárral».

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. .
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8