Güija-tó
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Güija-tó (Lago de Güija) | |
 | |
| Ország(ok) |  Salvador Guatemala |
| Hely | Santa Ana és Jutiapa megye |
| Vízgyűjtő terület | 178,7 km2 |
| Elsődleges források |
|
| Hosszúság | 12 km |
| Szélesség | 7,0 km |
| Felszíni terület | 44,2 km2 |
| Legnagyobb mélység | 20 m |
| Tszf. magasság | 427 m |
| Elhelyezkedése | |
 Güija-tó
Pozíció Guatemala térképén
| |
 é. sz. 14° 15′ 59″, ny. h. 89° 31′ 56″14.266389°N 89.532222°WKoordináták: é. sz. 14° 15′ 59″, ny. h. 89° 31′ 56″14.266389°N 89.532222°W | |
Güija-tó
Pozíció Salvador térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Güija-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Güija-tó (spanyolul: Lago de Güija) egy tó Salvador és Guatemala határán. Navatl nyelvű neve Huitzia volt, a mai név maja eredetű, és jelentése hegyekkel körülvett vizek.[1]
A tó 1992 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.[2]
Földrajz
[szerkesztés]A 44,2 km²-es vízfelület mintegy kétharmada Salvadorhoz (azon belül Santa Ana megyéhez), egyharmada Guatemalához (Jutiapa megyéhez) tartozik. Az országhatár, amelyet egy 1938. április 9-én aláírt egyezmény állapít meg, az északnyugati részen található Ostúa-félsziget csúcsától, a La Puntillától indul délkeleti irányba, és a tavon egyenes vonalban áthaladva a déli partról benyúló Tipa Afuera félszigetig tart, majd annak keleti parját követi dél felé, míg eléri a Cusmapa folyó torkolatát.[3]
A víz legnagyobb mélysége 20 méter, a tó vízgyűjtője 178,7 km². Az átlaghőmérséklet 24,2 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség 1301 mm.[1]
Története
[szerkesztés]A tó helyén egykor egy Güijat vagy Güixar nevű indián település állt, ám a San Diego tűzhányó kitörése következtében az Angue és az Ostúa folyók elzáródtak és elterelődtek, így pedig a medence, ahol a falu feküdt, megtelt vízzel. A salvadori Metapán községhez tartozó Belén kantonban, a tó déli végének közelében, a Belén-Güijat nevű helyen egy másik indián település maradványait tárták fel.[3]
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]A Güija-tó természetvédelmi szempontból is jelentős, környezetét a Ramsari egyezmény is védi. A vízre nagy változatosságú halfauna jellemző, a partvidéken pedig olyan állatok fordulnak elő, mint a sárgahátú tüskésfarkú leguán, a fehérhomlokú amazon, a sárgatarkójú amazon, a kékszárnyú réce, a kanalas réce, a sujtásos fütyülőlúd és a jaguarundi.[4] A vidéken élő fő növényfajok az Omphalea oleifera nevű kutyatejféle, a Pithecolobium mangense nevű pillangósvirágú és a Jacaratia mexicana nevű dinnyefaféle.[1] A legnagyobb fenyegetettséget a vízszennyezés, a terjeszkedő mezőgazdasági termelés, az égetések és invazív fajok (például a közönséges vízijácint) terjedése jelentik.[4]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c Lago de Güija (spanyol nyelven). ClimaPesca. [2018. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
- ↑ Lake Guija
- ↑ a b Lago de Güija. (spanyol nyelven). DeGuate, 2015. május 5. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
- ↑ a b Complejo Güija. Ramsar.org. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
