Gönczi Ambrus
| Gönczi Ambrus | |
| Született | 1973. augusztus 4. (51 éves) Budapest |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gönczi Ambrus (Budapest, 1973. augusztus 4. – ) magyar helytörténész, muzeológus,[1] Budapest IX. kerületének kutatója, 1998-tól[2] a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (1092 Budapest Ráday u. 18.) múzeumvezetője.[3]
Élete
[szerkesztés]A 2000-es évek elejétől kutatja Ferencváros történetét, és kutatási eredményeit különböző kiadványokban teszi közzé. Számos könyveit is lektorált.[4] Kutatási területe szűkebben a kiegyezés utáni városfejlődés, az életmódtörténet és a művelődés fejlődése.[5] Tanulmányai jelentek meg a budapesti gyáripar és építészet területéről is.
2003-ban a Pulszky Társaság főtitkárává választották.[6]
Munkásságát 2008-ban Pulszky Károly-díjjal ismerték el.[7]
2014-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájában A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században című disszertációjával doktori fokozatot szerzett.[8]
Megbízott előadóként oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.[2]
Művei
[szerkesztés]Cikkek
[szerkesztés]Gönczi évek óta számos cikket jelentett meg különböző folyóiratokban, évkönyvekben (Magyar Múzeumok, Múzeumi Közlemények, Tanulmányok Budapest Múltjából, Honismeret), elektronikus felületeken. Állandó szerzője a Pestbuda.hu-nak.[9] Alább egy kisebb válogatás olvasható cikkeiből időrendben:
- Gönczi Ambrus: A Concordia. Egy világhírű malom jubileumára. Honismeret, 44. évf. 4. szám, 2016. 3–5. oldal
- Gönczi Ambrus: A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században. Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Tanácsa és a Történelemtudományi Doktori Iskola, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- Rendkívüli pompával nyílt meg 135 évvel ezelőtt az Országos Általános Kiállítás a Városligetben (pestbuda.hu, 2020. máj. 2.)
- A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész (pestbuda.hu, 2020. dec. 18.)
- Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona – A szegény sorban élő pedagógusok költözhettek be a tornyos épületbe = PestBuda 2021. december 17.
- Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést (pestbuda.hu, 2023. febr. 5.)
- Egy híres józsefvárosi ruhagyár története = PestBuda 2023. március 27.
Könyvek
[szerkesztés]- Gregersen építőmester. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény kiállításának katalógusa, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2003, ISBN 963-210-689-X[10]
- G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)[11]
- G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken II., Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)[12]
- G. A. – Várnai Vera – Winkelmayer Zoltán: Festői Ferencváros, Ráday Könyvesház, Budapest, 2006, ISBN 963-86866-6-9 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)[13]
- G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból (Ferencváros régi képeslapokon), Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2007, ISBN 2399963583308 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)[14]
- G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból II. Ferencvárosi képeslapok az elmúlt 70 évből, Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2008, ISBN 978-963-874-611-5 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)[15]
- (szerk.) G. A. – Winkelmayer Zoltán: 220 év 220 kép. Pillanatfelvételek Ferencváros múltjából, Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2012, ISBN 978-963-08-5204-3[16]
- G. A. – Winkelmayer Zoltán: Vendégváró Ferencváros – Fogadók, kávéházak, éttermek az elmúlt 225 évből, Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2017, ISBN 9786158079518[17]
Nagyobb tanulmányai jelentek meg:
- (szerk.) Götz Eszter – Orbán György: Ferencváros kétszáz éve, Ráday Könyvesház, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9942-01-1[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://drhorvathdavid.hu/akik-mar-jartak/gonczi-ambrus-dr/
- ↑ a b Archivált másolat. [2023. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 8.)
- ↑ http://www.museum.hu/muzeum/953/Ferencvarosi_Helytorteneti_Gyujtemeny/info
- ↑ https://www.antikvarium.hu/szerzo/gonczi-ambrus-se-221009
- ↑ Archivált másolat. [2023. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 8.)
- ↑ https://magyarmuzeumok.hu/cikk/a-pulszky-tarsasag-2003-as-eve
- ↑ https://magyarmuzeumok.hu/cikk/a-pulszky-tarsasag-2008-as-eve
- ↑ https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=14458
- ↑ https://pestbuda.hu/szerzo/irta_gonczi_ambrus
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/gregersen-epitomester-312232-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-metszeteken-574401-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-metszeteken-ii-580192-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/festoi-ferencvaros-1064039-0
- ↑ https://www.libri.hu/konyv/Udvozlet-a-Ferenczvarosbol-Udvozlet-a-Ferencvarosbol-Ferencvaros-regi-kepeslapokon.html
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/udvozlet-a-ferencvarosbol-ii-570060-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/220-ev-220-kep-555699-0
- ↑ https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gonczi_Ambrus_Winkelmayer_Zoltan_Vende&type=10&id=2110066117
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/ferencvaros-ketszaz-eve-591420-0
Források
[szerkesztés]- Aki szinte mindent tud Ferencvárosról: Gönczi Ambrus helytörténész (kilencbenazelet.hu)
- antikvarium.hu adatbázisa
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who.