Gömöry János (publicista)
| Gömöry János | |
| Született | 1869. május 12. Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1966. május 7. (96 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1897) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (38-2-1)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gömöry János (Nyíregyháza, 1869. május 12. – Budapest, 1966. május 7.) tanár, evangélikus lelkész, publicista.
Élete
[szerkesztés]Apja Gömöry János, Dessewffy Kálmán uradalmának tiszttartója Oroson, majd nyíregyházi fogházfelügyelő, anyja Markó Zsuzsanna (1841–1921) óvónő.[4][5] Az apai nagyszülei Gömöry János, kecskeméti kereskedő és Rhúz Mária voltak; az anyai nagyszülei Markó József, nyíregyházi lakos és Kubinyi Rozina voltak.[6]
Az eperjesi evangélikus Kollégium Főgimnáziumában érettségizett. Egyetemi tanulmányai során a németországi Greifswaldban is tanult. A kolozsvári egyetem elvégzése után, 1897-ben Eperjesen lett tanár. 1903–1926 között az iskola igazgatója. Jórészt neki köszönhető, hogy az iskola tanítási nyelve a csehszlovák államfordulatot követően 1926-ig a magyar maradt.
1931-től Kassán élt, ahol 1932-től a Kazinczy Társaság főtitkára, majd 1938–1945 között elnöke volt. A Magyar Nemzeti Párt, majd később az Egyesült Magyar Párt kassai szervezetének egyik vezetője volt. Egyik megteremtője volt a Kazinczy Lap- és Könyvkiadó Szövetkezetnek, 1937-ben pedig a Tátra című irodalmi folyóiratnak és könyvkiadó vállalatnak.
1947-ben a már 78. életévében járó idős férfit számos neves pártfogója (köztük Vladimír Čobrda evangélikus püspök) közbenjárását semmibe véve a két háború közti tevékenysége miatt népbíróság elé állították, majd Magyarországra telepítették. Egy ideig Sóskúton élt, majd a pesthidegkúti Nyugdíjas Pedagógusok Otthonának lakója lett.
Gyakran írt kisebbségvédelmi tanulmányokat és szót emelt a magyarországi szlovák kisebbség érdekében is. Helytörténeti tanulmányokat is írt. Élete végén megírta önéletírását.
Művei
[szerkesztés]- Caraffa. Rozsnyó, 1930
- Az eperjesi ev. kollégium rövid története 1531–1931; Kósch Ny., Prešov, 1933
- Eperjes. In: Tamás Mihály (szerk.): Tátra-almanach – Szlovenszkói városképek. Pozsony, 1938. 137–188.
- Emlékeim egy letűnt világról; bev. Szalatnai Rezső; Szépirodalmi, Budapest, 1964
- Eperjes és az Evangélikus Kollégium története; szerk. Nemessányi Lászlóné; Evangélikus Országos Múzeum, Budapest, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org - Evangélikus Egyház, Nyiregyháza - keresztelők - Gömöry János
- ↑ Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)1921-05-22 / 114. szám
- ↑ familysearch.org - ágostai hitvallású anyakönyvek - Nyiregyháza - házasságok - Gömöry János és Markó Zsuzsanna házassága - 1867. április 11.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 613. o.
- Szeghy-Gayer Veronika: Felvidékből Szlovenszkó - Magyar értelmiségi útkeresések Eperjesen és Kassán a két világháború között. Pesti Kalligram Kft. Budapest, 2016. ISBN 9788081019456
- Gömöry János életrajza. In: Lexikonok − A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig. Szlovákiai magyar adatbank online
