Gólyacsőrű halción
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pelargopsis capensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gólyacsőrű halción témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gólyacsőrű halción témájú médiaállományokat és Gólyacsőrű halción témájú kategóriát. |
A gólyacsőrű halción (Pelargopsis capensis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, az Alcedo nembe Alcedo capensis néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Pelargopsiscapensis capensis (Linnaeus, 1766) - Nepál, India, Srí Lanka és Banglades
- Pelargopsis capensis osmastoni (E. C. S. Baker, 1934) - Andamán-szigetek
- Pelargopsis capensis intermedia (Hume, 1874) - Nikobár-szigetek
- Pelargopsis capensis burmanica (Sharpe, 1870) - Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz és Vietnám
- Pelargopsis capensis malaccensis (Sharpe, 1870) - a Maláj-félsziget déli rész, a Riau-szigetek és A Lingga-szigetek
- Pelargopsis capensis cyanopteryx (Oberholser, 1909) - Szumátra, Bangka és Belitung szigetek
- Pelargopsis capensis simalurensis (Richmond, 1903) - Simeulue sziget (Szumátra nyugati partvidéke mellett)
- Pelargopsis capensis sodalis (Richmond, 1903) - Banyak sziget (Szumátra nyugati partvidéke mellett)
- Pelargopsis capensis nesoeca (Richmond, 1903) - Nias és Batu szigetek (Szumátra nyugati partvidéke mellett)
- Pelargopsis capensis isoptera (Richmond, 1903) - Mentawai-szigetek (Szumátra nyugati partvidéke mellett)
- Pelargopsis capensis innominata (Oort, 1910) - Borneó
- Pelargopsis capensis javana (Boddaert, 1783) - Jáva
- Pelargopsis capensis floresiana (Sharpe, 1870) - Bali, Lombok, Sumbawa, Szumba és Flores (Kis-Szunda-szigetek)
- Pelargopsis capensis gouldi (Sharpe, 1870) - a Fülöp-szigetek északi része
- Pelargopsis capensis gigantea (Walden, 1874) - a Fülöp-szigetek középső és déli része [2]
Előfordulása
[szerkesztés]Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Brunei, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka és Thaiföld területén honos. Kóborlásai során eljut Kínába is. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, tengerpartok, folyók, mocsarak és patakok környéke, valamint mesterséges vizek, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 35 centiméter, testtömege 140-225 gramm.[5]
 |
Életmódja
[szerkesztés]Főleg tengeri és édesvízi halakkal és rákokkal táplálkozik, de fogyaszt békákat, gyíkokat, rágcsálókat, fiatal madarakat és rovarokat is.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. június 7.)(angolul)
