Génuai zamatos
| Génuai zamatos | |
| csemegeszőlő | |
| Egyéb nevei | Csaus, Chaous, Génuai szagos, Génuai fehér, Parc de Versailles |
| Eredet | Kis-Ázsia, Törökország |
| Hazai elterjedtsége | ritka, gyűjteményes fajta, házikertekben még fellelhető |
| Általános elterjedtsége | mediterrán területeken, Kis-Ázsiában termesztik leginkább, de visszaszorulóban van |
| Fürt leírása | középnagy, hengeres, laza |
| Érési időszak | szeptember eleje-közepe |
| Érzékenység | gombás betegségekre átlagosan fogékony, alig rothad, fagyérzékeny |
| Művelésmód | Közép és magasművelés, lugasművelés, hosszúelemes metszés |
| Megjegyzések | Jól termékenyült fürtjei mutatósak, elég jól szállíthatóak |
A génuai zamatos kis-ázsiai, feltehetően török eredetű fehér csemegeszőlőfajta, melyből Törökországban, Görögországban, Örményországban kismértékben bort is készítenek. Magyarországra a török megszállás idején érkezett.
Leírása
[szerkesztés]Tőkéje erős növekedésű. Homokon is jól díszlik. Levelei nagyok, mélyen tagoltak, 5 karéjos, szélük fűrészes. A levél felülete hólyagos, fonáka gyapjas, a levélerek pirosak. Fürtje általában középnagy, hengeres, laza. Bogyói nagyok vagy igen nagyok, megnyúlt gömbölyűek, zöldessárga színűek, lédúsak, fűszeres ízűek.
Terméshozama ingadozó, virágai rosszul termékenyülnek, mivel nővirágú fajta. Porzópár használatával termőbiztonsága javítható. Hosszúmetszéssel kielégítően terem. Érési ideje szeptember eleje-közepe.
Gombás betegségekre átlagosan érzékeny, rothadása nem jelentős. Mivel rügyei fagyérzékenyek, meleg, védett fekvésbe való.
Művelésmódja magasművelés, lugas. Metszési igénye hosszúelemes: félszálvessző, szálvessző.
Források
[szerkesztés]- Bényei Ferenc – Lőrincz András: Borszőlőfajták, Csemegeszőlő-fajták és alanyok, Mezőgazda Kiadó, 2005.