Gáti István (református lelkész)
| Gáti István | |
| Született | 1749. április 8.[1] Mánd |
| Elhunyt |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Gáthy István |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gáti István (eredeti neve: Gáty István) (Mánd, 1749. április 8. – Szatmár, 1843. február 17.) magyar református lelkész, gyorsíró, nyelvész, szakíró, tanár. Az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója. Fia, Gáthy István (1780–1859) geodéta volt.
Életpályája
[szerkesztés]Sályiban, Sárospatakon (1759), Losoncon (1763) és Debrecenben (1769) tanult. 1772-ben Szatmáron volt tanító. 1774–1775 között külföldi (bécsi) egyetemeken tanult. Tamásváralján pappá szentelték. 1778-ban Dabolcon, 1779-ben Huszton, 1787-ben Máramarosszigeten volt lelkész. 1798-ban a máramarosi egyházmegye jegyzője lett. 1800–1843 között táblabíró volt. 1800-ban esperes volt. 1803-ban a papi hivataláról lemondott, így esperes maradt. 1808-ban Szatmáron lelkész lett. 1831-ben nyugdíjba vonult.
Sokat dolgozott a magyar irodalmi nyelv terjesztésén. Természettudományi művében több kérdésben haladó, korszerű álláspontot foglalt el. Kidolgozta az első magyar gyorsírási rendszert.
Művei
[szerkesztés]- A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések (Bécs, 1790)
- Második József a máramarosi éhségben (1792)
- Természet históriája (Pozsony, 1795)
- A stenographiáról (Pest, 1820)
- Elmélkedés a magyar dialectusról (Pest, 1821)
- Fontos beszéd tudománya vagy oratoria (Sárospatak, 1828)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/M%C3%A1nd/irodalom/mtt_168_gati_istvan.pdf
- http://epa.oszk.hu/03000/03018/00251/pdf/EPA03018_honismeret_2018_4_045-051.pdf
További információk
[szerkesztés]- Vikár Béla: Gáti István stenographiája… (Budapest, 1889)
- Margócsy József: A Szamosköz irodalmi emlékei. Szamosközi tanulmányok (Fehérgyarmat, 1988)
- Katona Béla: Szabolcs‐Szatmár‐Bereg irodalmi topográfiája I. (Nyíregyháza: Jósa Múzeum, 1996)
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Budapest-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
