Gáspár család
Néveri Gáspár család Bars vármegyei és Verebélyi széki nemesi család.
A nyitrai káptalan hiteleshelyi levéltárának protokollumaiból származó 1588-as birtokügyi kivonat alapján Peter Keresteš feltételezi, hogy esetleg Vas vármegyéből származhattak.[1] 1594-ben Gáspár Menyhért fiai András és Mihály megegyeztek Gáspár Istvánnal néveri birtokukról.[2] A 16. század második felétől Nyitraivánkán is felbukkantak.[3] 1602-ben Névery János perelte a Gáspár családot. 1606-ban és 1616-ban Gáspár Miklóst és Andrást említik. 1620-ban a nyitrai káptalan előtt Gáspár György tiltakozik maga és néhai Pál testvérei István és János nevében Pál végrendelete ellen.[4]
1699-ben Néveren Raák alias Gáspárok udvarhelye kuriális részt említenek.[5] 1701-ben Gáspár András, János, Gergely, Miklós és István kapott adományt nemesi kúriára (részre) Néveren.[6] Gáspár Gergely lányát Füstös István vette feleségül. Gergely fiai Mihály (akitől származott János) és György voltak (akitől származott Gáspár István, József és Ferenc).[7] Az adományos István fia Gáspár Ferenc lehetett.[8] 1719 körül Gáspár Ádám, Pál, Ferenc, Mihály és 5. testvérük megosztoztak a birtokukon.[9]
1736. június 1-én Fóris alias Lakatos István valamint Zoltán Mátyás a néveri volt Gáspár féle curiát nyerik adományul.[10] A 18. században Néveren 6 kuriális részt tartanak nyilván, melyek közül az egyiket Gáspárnak hívják. Ebben Gáspár László, Ádám és István többek mellett részbirtokosok voltak.[11] 1727-ben is 3 Gáspár családtag volt birtokos Néveren.[12] 1741-ben Gáspár László a Hubay Ferenc magvaszakadása utáni Hubay curiabeli apja által szerzett rész miatt pereskedett Hubay Klárával és Judittal.[13]
Néveren a Gadóczyak udvarhelyét 1754-ben Gáspár László kapta adományba, majd annak magvaszakadtával 1777-ben Endrődy Ádám, Érsekújvár bírája szerezte meg.[14] 1756-ban Gáspár László fia László néveri birtokait mérték fel.[15]
1752-ben Csáky Miklós érsek beiktatásához felállított verebélyi és szentgyörgyi széki bandériumnak Gáspár Lázár közvitéz a tagja.[16]
Fajkürtön, Nagyvezekényen és Pozbán voltak még Gáspár családnevűek.[17]
Neves családtagjaik
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keresteš 2020, 3, 18 No. 51.
- ↑ Keresteš 2020, 3, 10 No. 1.
- ↑ Keresteš 2003, 74, 23. jegyzet.
- ↑ Keresteš 2020, 10 No. 2-5.
- ↑ Ethey 1941, 106.
- ↑ SAP, közgyűlési jegyzőkönyvek 1745-1777, pag. 34.
- ↑ SAP, közgyűlési jegyzőkönyvek 1745-1777, pag. 32-33.
- ↑ SAP, kr. 42, No. 294 1768.
- ↑ SAP 11a, No. 371.
- ↑ PLE, fasc. 156; Ethey 1942, 70.
- ↑ Ethey 1942, 190.
- ↑ PLE, fasc. 6, No. 81. R. Vö. Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom, 120.
- ↑ SAP 12a, No. 401.
- ↑ Az irat Horánszky Pál birtokában volt. Lásd Ethey 1942, 94. Vö. SAP, közgyűlési jegyzőkönyvek 1745-1777, pag. 34-35.
- ↑ SAP 10a, No. 21 acta 368.
- ↑ Ethey 1941, 132.
- ↑ Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 698, 736, 746.
Források
[szerkesztés]- Peter Keresteš 2020: Gašpar z Neveríc 1595-1796. Inventár, ŠA Nitra.
- Ethey Gyula 1941-1942: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle