Gál Félix
| Gál Félix | |
| Született | Goldenberg Félix 1888. április 4.[1] Bécs |
| Elhunyt | 1951. február 3. (62 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Robicsek Irén (h. 1926–1951) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány) |
Gál Félix, születési és 1904-ig használt nevén Goldenberg Félix,[3] névváltozata: Gál Bódog Alfréd (Bécs, 1888. április 4. – Budapest, Józsefváros, 1951. február 3.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Goldenberg Ármin Hersch (1859–1928)[4] kereskedő és Blitz Eugénia (1861–1919)[5] fiaként született.[6] Középiskoláit tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1911-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1911 októbere és 1912 augusztusa között a Bakteriológiai Tanszék,[7] 1912 augusztusától a Tauffer Vilmos vezetésével működő II. sz. Női Klinika díjas gyakornoka lett.[8] Az első világháború idején hadi szolgálatot teljesített. A szerb, orosz és olasz frontokon mint főorvos, különféle tábori és hadikórházaknál szolgált és számos kitüntetésben részesült.
Hazatérése után folytatta hivatása gyakorlását a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati klinikán. Hazai és külföldi szaklapokban számos tudományos értekezése jelent meg. Speciális kutatásokat végzett a méhrák operálását és sugaras kezelését illetőjéig. A Stoeckel-féle nagy német szülészeti tankönyv társfordítója. 1931. augusztus 10-én a női betegségek physikalis therapiája, különös tekintettel a sugaras kezelésre című tárgyból magántanárrá képesítést kapott.[9] 1936 augusztusától a Charité Poliklinika nőgyógyászati osztályának főorvosa lett.[10] A második világháborút megelőzően betöltötte a Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének alelnöki tisztségét. 1946 áprilisában a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.[11]
Felesége Robicsek Irén volt, Robicsek Zsigmond és Haberkorn Anna lánya, akivel 1926. május 21-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[12]
Művei
[szerkesztés]- Az erjesztőgombák szerepe a typhus aetiologiájában. (Orvosi Hetilap, 1912, 1–2.)
- Vizsgálatok a virulentia problémáját illetőleg (I. közlemény). – Vizsgálatok a virulentia problemáját illetőleg (II. közlemény) (Magyar Orvosi Archivum 13., 1912)
- Bakteriumellenes védő-enzymek kimutatása az Abderhalden-féle dyalisises eljárással. Fekete Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum 14., 1912)
- A méh fibromyomájának és a metropathiának sugaras kezelése. (Orvosképzés, 1921)
- Havibajrendellenesség és meddőség gyógyítása a petefészek ingerlő besugárzásával. (Orvosi Hetilap, 1925, 30.)
- A női nemzőszervek sarcomájáról. (Orvosi Hetilap, 1925, 34–36.)
- Néhány nőgyógyászati megbetegedés sugaras kezelése. (Gyógyászat, 1926, 6.)
- Sugaras kezeléssel elért hosszabb gyógyulási eredmények a női nemzőszervek rákjánál. (Orvosi Hetilap, 1927, 30.)
- A méhfüggelék lobos megbetegedésével szövődött méhfibromák és metropathiák sugaras kezelése. (Gyógyászat, 1929, 13.)
- Méhvérzések kezelése lépbesugárzással. (Orvosi Hetilap, 1929, 17.)
- Vizsgálatok a női nemzőszervek működési rendellenességeit illetőleg, különös tekintettel az alapanyagforgalomra és a vegetatív idegrendszerre. (Gyógyászat, 1930, 29.)
- A nőgyógyászati röntgenkezelés fejlődése az utolsó tíz év alatt a II. sz. női klinikán. (Gyógyászat, 1930, 44.)
- Hüvelyben fejlődött chomoepithelioma gyógyítása radiummal. (Orvosi Hetilap, 1931, 9.)
- Cukorbajjal szövődött méhrák. (Orvosi Hetilap, 1931, 23.)
- A hormonokról és a nőgyógyászati hormonkezelésről. Németből fordította. (Orvosképzés, 1932, 4.)
- A női nemzőszervek tuberculosisának gyógykezelése. (Orvosképzés, 1932, 6. különszám)
- A havivérzés kimaradásának (amenorrhoea) fénykezelése. (Budapesti Orvosi Újság, 1934, 46.)
- A méhrák sugaras gyógyításának fejlődése két évtized folyamán. (Orvosképzés, 1935, 3.)
- Tüdőgümőkórban szenvedő nők amenorrhoeájának jelentősége. (Orvosképzés, 1935, 6. különszám)
- Tóth tanárnak a méhrák, a méh-nyoma és a metropathia gyógykezelésére vonatkozó javallatai. (Orvosképzés, 1935, 7. különszám)
- A hüvelysarcomák gyógykezelése. (Orvosképzés, 1938, 3. különszám)
- Új helyi érzéstelenítési eljárás hüvelyi méhkiirtás végzésére. (Orvosok Lapja, 1947, 1.)
- Deportált és gümőkóros nők amenorrhoeájának viszonya egyéb okokból származó amenorrhoeákhoz. (Orvosok Lapja, 1947, 48.)
- Szűk medencék. (Orvosi Hetilap, 1950, 37.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján
- Magyar Vöröskereszt hadiékítményes díszjelvénye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 101567/1904. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1136. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 11. oldal 34. sor
- ↑ Goldbenberg Ármin Hersch halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 878/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Goldenberg Árminné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 192/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség 128/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1911. szeptember 1. (19. évfolyam, 17. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1912. november 15. (20. évfolyam, 24. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1931. augusztus 18. (65. évfolyam, 186. szám)
- ↑ „A Charité Poliklinika új főorvosai”, Pesti Hírlap, 1936. június 7., 14. oldal (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Köznevelés, 1946. július 1. (2. évfolyam, 13. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 699/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szentmiklóssy Géza. A magyar feltámadás lexikona (1930). Hozzáférés ideje: 2023. április 8.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
További információk
[szerkesztés]- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
