Gádor Judit
Gádor Judit (Székesfehérvár, 1944. február 5.) régész.
Életrajza
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Ady Endre Gimnáziumban 1962-ben fejezte be. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett oklevelet 1967-ben régészet-történelem szakon, majd 1976 és 1980 között a Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet, 1988-ban pedig egyetemi doktori címet szerzett. Doktori dolgozatában az abaújvári földvár régészeti-történeti eredményeit foglalta össze.
Első munkahelyeként 1967 és 1971 között a Nógrád megyei Múzeumok szervezetében dolgozott régészként, majd a miskolci Herman Ottó Múzeumba került, ahol 1971-től 1984-ig régész főmuzeológusként tevékenykedett. 1984-től nyugdíjazásáig a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott.
Munkássága
[szerkesztés]Régészeti tevékenységei közé tartozik elsősorban két jelentős földvár feltárása és ásatási eredményeinek közlése:
- Abaújvár földvárának kutatása. Kutatási eredményeit a Herman Ottó Múzeum Évkönyve sorozatában (1976, 1980), és az Acta Archae ologica Hungaricaban (1976, 1980) adta közre.
- Sály-Lator földvárának, nemzetségfői központjának régészeti feltárása, melynek eredményeit egy 1983-as szegedi tudományos ülészszakon adta elő.
- Észrevételei az égett sáncok kérdéséhez a sály-latori vörös sánc ásatási eredményei alapján
- Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén (többek között: Sóshartyán-Hosszú tető, Hollókő-Pusztaveresdomb, Szécsényi-Vár, Sajószentpéter-Szénégető dűlő, Diósgyőri-Vár,
- Budapest területén, I. kerületi Szarvas téren, a II-III. kerületi Lajos utcában, a III. kerületi Bokor, Csemete, Pacsirtamező utcában és a szintén óbudai Bécsi úton folytatott régészeti feltárásokat.Utóbbi munkáinak jelentései ugyancsak a Régészeti Füzetekben, ill. a Budapest Régiségei c. lapban jelentek meg.
Források
[szerkesztés]- Bodó Sándor: Gádor Judit köszöntése [1]
- Abaújvár jövőjéért Egyesület [2]
- Herman Ottó Múzeum Évkönyve [3]
- Borsod-Abaúj Zemplén megye várai [4]
- Zöld Horizont [5]
- [6]