Ugrás a tartalomhoz

Gábor S. Pál

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Gábor Pál.
Gábor S. Pál
Született1940. március 4. (84 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar Magyarország
Foglalkozásaorvos
belgyógyász
radiológus
neurológus
pszichiáter
zeneszerző
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (1965)
Testnevelési Főiskola (1971)
KitüntetéseiHuszka Jenő-díj (1998), életműdíj

Gábor S. Pál (Budapest, 1940. március 4. –) magyar orvos, pszichiáter, Huszka Jenő-díjas zeneszerző.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja szabómesterként, majd szabászként tartotta el a családot. Édesanyja a német megszállás idején életét kockáztatva rendszeresen ételt vitt a Budapesti gettóba. Gábor S. Pál, kilencévesen karmester szeretett volna lenni, de szülei, nem zenei pályára szánták. Zongorázni tanult és már gyermekkorában Mozart stílusában komponált születésnapi dalt édesanyjának. 1958-ban felvették az orvosi egyetemre. Egyetemi tanulmányai finanszírozásához mellékkeresetként, budapesti éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel, a Savoy bárban és a Moszkva bárban zongorázott. Amatőr sportolóként súlyemeléssel foglalkozott, majd 1971-ben szakedzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán (később a BSE csapatánál volt edző). Esztétika szakon a marxista egyetemen kapott diplomát. Orvosként a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett 1965-ben. Radiológus, belgyógyász, neurológus és 1977 óta pszichiáter. 1998 óta az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a New York-i Akadémia tagja. Dr. Gábor S. Pál a pánikbetegség egyik legismertebb, nemzetközi hírű szakértője. Kutatómunkája során elsőként írta le a világon a pánikbetegség hasi formáját és elsők között a pánikbetegség ideggyógyászati megnyilvánulásait. Vizsgálta azt a gyógyszert is, amely a pánikkal együtt a magas vérnyomásos rohamokat is megszünteti. Felismerése sokkal gyorsabb és eredményesebb gyógyulást biztosít az eddigieknél. A televízióban bemutatták a pánikról szóló ismeretterjesztő filmjét. Gyógyító illetve kutatómunkájával 51 országban szabadalmi oltalmat nyert el, köztük az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kínában, Mexikóban, Hongkongban, Szingapúrban, Új-Zélandon stb.

Zeneszerzőként, 1974-ben 34 évesen nyilatkozta:

„25 éve komponálok, nemcsak könnyűzenét, hanem komolyabbat is, jazzt is. Túl vagyok a 30-on, de úgy érzem, tudom mi kell a tizenéveseknek. Michel Legrand a kedvencem, s ezért a legtöbb dalom franciás ihletésű. A lassú, dallamos nótákat szeretem, de bluestól és a rocktól sem idegenkedem.[1]”

A klasszikus táncdalfesztiválok (1966-1972) idején, 1970-ben írta meg a Dönteni kell című számot. A partitúrát bevitte a Magyar Rádióba, ahonnan értesítették, hogy Ambrus Kyri énekli majd a dalt. Hamarosan azonban a rögzített szerzeményt – központi utasításra – törölték a rádió archívumából is. Az ok: a dal szövegírója, Mózes Endre Izraelbe emigrált, s a pártbizottság meg akarta kímélni a magyar slágerrajongókat egy disszidens nótáitól. Gábor S. Pál felhívta az akkor már befutott szövegírót, Szenes Ivánt, aki meghallgatta zongorajátékát is, majd lelkesen megjegyezte: „Tisztára Michel Legrand!” Attól fogva számos dalt együtt írtak. Második közös szerzeményük: a Kicsi, gyere velem rózsát szedni Cserháti Zsuzsa előadásában nagy sláger lett. Kovács Kati énekelte az Úgy szeretném meghálálni, és a Találkozás egy régi szerelemmel című számokat, amelyeket a továbbiakban is több sikerdal követett, ismert, népszerű hazai előadók tolmácsolásában. Nemzetközi sikerei közül kiemelkedik az 1974-ben Tokióban a Yamaha fesztiválon, Vincze Viktória előadásában előadott Hány éjjel vártam című szerzeménye, amely elnyerte a II. díjat, és megkapta a kiváló zeneszerzői díjat is. 1975-ben a hollywoodi világdalfesztiválon (American Song Festival – Hollywood) a Hosszú, forró nyár című szerzeménye nyerte el a Honorable mention díjat, a zsűri különdíját. Ezt a dalt idehaza Zalatnay Sarolta vitte sikerre. A Szovjetunióban is a legnépszerűbb külföldi szerzők közé tartozott, dalaihoz az orosz szövegeket Robert Ivanovics Rozsgyesztvenszkij költő, műfordító írta. Az NSZK-ban Heidi Brühl népszerűsítette és énekelte nagylemezre számait. A nyolcvanas évek elején a zeneszerzést abbahagyta, és azóta főleg a pánikbetegséggel foglalkozik.

Könyve

[szerkesztés]
  • Gábor S. Pál: A pánikbetegség felismerése és kezelése (Vox Medica Kiadói Kft., Budapest, 2012) ISBN 978-963-9740-26-6

Diszkográfia

[szerkesztés]
  • Találkozás egy régi szerelemmel – Gábor S. Pál dalai (LP, Comp) Pepita, SLPX 17573 (1979)
  • Úgy szeretném meghálálni (LP, Comp) Favorit SLPM 37180 (1989)
  • Best of Gábor S. Pál – Találkozás egy régi szerelemmel (CD, Comp) Hungaroton, HCD 16827 (1998)
  • Dalsanról szól a dal – Gábor S. Pál válogatott dalai (CD, Comp, Promo) Hungaroton, GKR 00015 (2006)
  • Trio Midnight feat. Tony Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla: To Meet Again – Gábor S. Pál dalai (2CD, Comp) Tom-Tom Records, (2017)

Szerzeményeiből

[szerkesztés]

Televíziós munkáiból

[szerkesztés]
  • Táncoljunk! '76 – Szilveszteri popzene (1976) (zeneszerző)
  • Pánik nélkül (műsorvezető)
  • Spanyolul tudni kell (2019) (zeneszerző)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Közbiztonsági Érem (arany fokozat) (1973)[2]
  • II. díj és Kiváló zeneszerző díj[3] (Yamaha fesztivál, Tokió, 1974)
  • Honorable mention különdíj (American Song Festival – Hollywood, 1975)
  • Huszka Jenő-díj (1998), életműdíj[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gábor_S._Pál&oldid=27372713”