Futó János
Futó János (19. század) színész, újságíró.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt honvédtüzér volt, azután vidéken lett színész. Az 1850-es években kisebb vándortársulatokat igazgatott. Az 1860-as évek végén hunyt el.
Két levelet írt az Életképekbe (1848. október 7. Ozoráról és december 7. Beleznáról). Cikkei vannak a Hölgyfutár-ban (1851. Szél András címen egy verset is publikált e lapban), a Magyar Sajtóban (1856. 98. szám, Vidéki szinészetünk érdekében, 235. és 236. szám: Színművészetünk állapota). Valószinűleg ő volt az, aki Pajer Antal Villámok (Pest, 1854.) című munkáját kiadta.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Harsánytorki (Munkácsy J.: Garabonciás diák)
- Quasimodo (Hugo–Birch–Pfeiffer: A notre-dame-i harangozó)
- Baczur Gazsi (Gaál J.: A peleskei nótárius)
- Báró Szirtfoki (Szigligeti Ede: Két pisztoly)
Könyve
[szerkesztés]- Gyámbot (Pest, 1858).
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].