Ugrás a tartalomhoz

Funk (médiaszolgáltatás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Funk
Vállalkozás típusa
  • internetes portál
  • közösségi hálózat
  • videómegosztó szolgáltatás
  • produkciós cég
Oldal típusa
  • internetes portál
  • közösségi hálózat
  • videómegosztó szolgáltatás
  • produkciós cég
Elérhető nyelv(ek)német
Alapítva2016. október 1.
SzékhelyMainz
Származási országNémetország
Tulajdonos
URLwww.funk.net
A Wikimédia Commons tartalmaz Funk témájú médiaállományokat.

A Funk német online médiaszolgáltatás az ARD-től és a ZDF-től 14 és 29 év közötti tinédzserek és fiatal felnőttek számára.[1] Az ARD és a ZDF az ajánlat közös szállítói és műsorszolgáltatói, egyenlő jogokkal. Südwestrundfunk (SWR) felel a projektért.

Célközönség és koncepció

[szerkesztés]

A Funk 14 és 29 év közötti embereknek szól, akik egyébként alig vagy egyáltalán nem használják a közszolgálati műsorszolgáltatók televíziós produkcióit. A projekt összege 45 millió euró (15,59 milliárd forint), amelynek kétharmadát az ARD, egyharmadát a ZDF finanszírozza.[2] A Funk több mint 70 különféle, rendszeresen közzétett programot készít a közösségi média platformjai számára. Ezeket a saját csatornákon vagy számláikon játssza le. A platformok között szerepel a YouTube, a Facebook, a Twitter, a Instagram, a TikTok, a Spotify és a Snapchat.[2] Az összes tartalom a funk.net internetes alkalmazásban is elérhető. A programok az információkra, tájékozódásra vagy szórakozásra összpontosítanak. Ide tartoznak magyarázó videók, jelentések, komédia videók és fantasztikus produkciók.[3] Ezen felül néhány sorozatot licenc alapján terjesztnek, néhányuk eredeti angol változatban. Az egyes programokat különféle magántulajdonban lévő produkciós társaságok, a vállalat saját produkciós társaságai vagy maguk a műsorszolgáltatók készítik.

A Funk hálózatra az állami műsorszolgáltatási szerződés rendelkezései vonatkoznak. Ez magában foglalja az összes program rögzített felülvizsgálatát a termelőkkel folytatott megbeszélések formájában, amelyekre legalább hathavonta kerül sor.[4]

Történet

[szerkesztés]

Az SWR igazgatója, Peter Boudgoust, 2011 óta nyilvános kampányt folytat a fiatal célcsoport közszolgálati műsorszolgáltatásáért.[5] 2012. november 27-én az SWR kifejezte azon kívánságát, hogy az EinsPlus összeolvadjon a ZDFkulturral. Az egyesülés által létrehozott új állomást az ARD és a ZDF közösen kellett előállítania, és elsősorban egy fiatal közönségnek szánta.[6] A ZDF óvatos volt, és rámutatott, hogy a politika döntése elkerülhetetlen. A ZDF azonban már korábban is tett hasonló nyilatkozatot, és nem zárta ki például a ZDFkultur abbahagyását a közös ifjúsági csatorna érdekében.

A Neo Magazin első epizódjában, 2013. október 31-én, szatirikus marketingkampány volt az ARD és a ZDF új ifjúsági csatornájaként, mint egyetlen játékos.[7]

A német miniszterelnöki konferencia 2014. október 17-én Potsdamban úgy döntött, hogy megszünteti az EinsPlus és a ZDFkultur csatornákat az ARD és a ZDF új online ifjúsági csatornáinak támogatása mellett, amelyeket eredetileg lineáris televízióban is sugároztak.[8][9] 2015. december 3-án a német miniszterelnök megerősítette az új ifjúsági ajánlat szabályait a német műsorszolgáltatási szerződés 19. módosításának aláírása részeként. A módosítás egy új rendeletet tartalmazott a fiatalok médiában történő védelméről szóló állami szerződésről, valamint a műsorszolgáltatási díj további módosításairól. A német állami parlamentek csak előzetesen csak tömören szavazhattak erről a módosításról; a kiskorúak médiában történő védelméről szóló új rendeletek elutasítása szintén késleltette volna a fiataloknak szóló ajánlatot és a műsorszolgáltatási díjat.[10] 2016 áprilisában a német állami műsorszolgáltató társaságok és a ZDF között aláírták az Öffentlich-rechtliche Vertrag über die Veranstaltung des Jungen Angebots von ARD und ZDF (ARD és a ZDF új ajánlatának megszervezéséről szóló közszolgálati műsorszolgáltató társasági szerződést).[11]

Florian Hager 2015 nyarától az ifjúsági csatorna ügyvezető igazgatója.[12] 2015. december elején a ZDF Sophie Burkhardt újságírót mutatta be az ifjúsági csatorna képviselőjének.[13]

2016. március 15-én a csatorna blogja online lett az Junges Angebot von ARD und ZDF néven. Az új ifjúsági csatorna, a Funk, nevét 2016. szeptember 29-én tették közzé.[14] A tartalmi hálózat 2016. október 1-jén indult, több mint 40 formátummal.[15]

Fogadtatás és kritika

[szerkesztés]

A Die Welt kapcsán Christian Meier kritizálja azt a tényt, hogy a rádiós hozzájárulásból származó pénz támogatja őket azzal, hogy a tartalmat olyan privát platformokra helyezik el, mint a YouTube és az Instagram: „Noha nem keresnek reklámpénzt a rádióvideókkal […], végül profitálnak a professzionálisan készített videókból. Tartalom".[16] Másrészt a közszolgálati műsorszolgáltatók feladata, hogy tartalmukkal fiatalokat és fiatal felnőtteket érjenek el, ezért a „közszolgálati műsorszolgáltatóknak oda kell menniük, ahol a véleményformálás és a társadalmilag releváns kérdések megvitatása zajlik” – mondta Florian Hager műsorvezető. egy interjúban a Der Standard-tal.[17] Justus Haucap, az észak-Rajna – Vesztfália düsseldorfi közgazdasági professzora és a Monopóliumok Bizottságának korábbi elnöke "látja, hogy" az ifjúsági ajánlat mögött nincs szükség [...], mert "már nagyon sokféle ajánlat található a YouTube-on és másutt.[18] Leonhard Dobusch, a ZDF TV Tanács „Internet” érdekcsoportjának képviselője szintén kritikusnak látja a harmadik felek kereskedelmi platformjainak használatát, ám úgy látja, hogy Funk mint platform a jövőbeni közszolgálati műsorszolgáltatási projektek számára: „A 'Funk' ifjúsági program példája már megmutatja milyen potenciál társul a programtól való elforduláshoz? Folyamatosan izgalmas kísérleteket és innovatív formátumokat készítenek ott, viszonylag kevés forrással”.[19]

A Berliner Zeitung a Funkot sikerként értékelte. A csatornák díjpénzből történő finanszírozása pozitív hatással van a tartalomra. Ez különösen a maiLab formátumban látható, amely „nem csak a figyelemre, hanem az oktatásra is vonatkozik”.[20] A videó készítői számára szar viharok és agitáció állnak fenn, amelyek problémává válhatnak, ha nincs tapasztalata a kezeléssel. A Funk ezért „edzők hálózatát” kínálja, akik támogatják az embereket a gyűlölet üzenetek kezelésében.[21] Például a korábbi Jäger & Sammler formátumot hatalmas kritika és agitáció tette ki. A jobboldali szélsőségesekkel foglalkozott és elnyerte a Civis online média díját, ám háromszor annyit elutasítottak, mint a YouTube jóváhagyása.[20] Tarik Tesfu, a Jäger & Sammler szerkesztője, aki fekete és saját állítása szerint meleg, feminista és rasszistaellenes, és a társadalmi média idegengyűlölő, rasszista, homofób és iszlofób áramlási vetülete lett.[22]

A Der Spiegel-ben Martin U. Müller kritizálja azt a tényt, hogy Funk visszavonja a „kiállítási projekteket”, például a Jäger & Sammler információs formátumát, amelyet a Frontal21 ZDF szerkesztõcsoportjával közösen készítettek, vagy a 100percentme sorozatot, amely a fogyatékkal élő fiatalokra összpontosít.[23]

Inga Barthels, a Der Tagesspiegel, a 2018 óta elkészített Mädelsabende formátumát "sikeres projektnek" tartja, amely más formátumok mellett "támogatja a fiatal nőket és a feminizmust".[24] A Mädelsabende egy Grimme Online díjat kapott. A zsűri nyilatkozatában a formátum pozitívan kiemelésre került: „Az egyébként felületes Instagram álomvilágban a tartalmi szempontból igényes történetformátum arra ösztönzi a követőket, hogy gondolkodjanak és vitassanak meg. A formátum megvalósítása nemcsak meggyőző a tartalom szempontjából, hanem a tervezés és az interaktivitás szempontjából is."[25] A Die Welt-ban Hannah Lühmann azonban a Mädelsabende formátumát egyoldalúan kritizálja, például sok funk formátum esetében. "Végzetes, hogy Funk, ajánlatainak félénk egyoldalúságával, pontosan a megvilágosodás ellentéteként jár el: kiszállítja azokat, akik már hiszik az alapanyagokat, amelyeket a teljes hülyeségig megrágtak, és tagadja minden olyan fő sort, amelyet ellentmondásosan lehetne kidolgozni”.[26] Az Altpapier médiablog alapvetően egyetértett az egyre növekvő "önerősítés iránti vágy" tézisével, de kétségei vannak afelől, hogy a Mädelsabende a jól megválasztott példa erre a fejleményre. Bírálta a szenzációs címsort, amely maga a Die Welt cikket "önellenőrzés ajánlatává" tette, és – amint azt Jonas Jansen az FAZ-ből már korábban írta – közleményt a "komment oszlopharcosok" számára.[27]

Díjak

[szerkesztés]
  • 2019 – Robert Geisendörfer-díj Florian Hager és Sophie Burkhardt (programmenedzsment funk) számára.[28]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Redaktion: Jugendkanal von ARD und ZDF: Länderchefs stimmen zu (de-DE nyelven). DIGITAL FERNSEHEN, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  2. ↑ a b Hey, wir sind funk (német nyelven). funk. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  3. ↑ Transparenz (német nyelven). funk. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  4. ↑ SPIEGEL, Martin U. Müller, DER: "funk": Mehrere Formate werden beim Jugendnetzwerk eingestellt - DER SPIEGEL - Kultur (német nyelven). www.spiegel.de, 2019. december 20. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  5. ↑ SWR-Intendant Boudgoust wiedergewählt (német nyelven). HAZ – Hannoversche Allgemeine, 2011. július 10. [2020. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  6. ↑ Redaktion: ARD will neuen Jugendkanal schaffen - EinsPlus soll wegfallen (de-DE nyelven). DIGITAL FERNSEHEN, 2012. november 28. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  7. ↑ Commercial: Der neue Jugendkanal von ARD und ZDF - NEO MAGAZIN mit Jan Böhmermann in ZDFneo - YouTube (német nyelven). www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  8. ↑ GmbH, DWDL de: EinsPlus muss neuem Online-Jugendangebot weichen (német nyelven). DWDL.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  9. ↑ GmbH, DWDL de: Endlich jung: Viele Chancen und ein neuer Zombie? (német nyelven). DWDL.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  10. ↑ Ministerpräsidenten unterzeichnen Novelle zum Rundfunkstaatsvertrag (német nyelven). www.medienkorrespondenz.de, 2015. december 28. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  11. ↑ Öffentlich-rechtlicher Vertrag vom 18. April 2016 über die Veranstaltung des Jungen Angebots von ARD und ZDF. (német nyelven). www.medienkorrespondenz.de, 2016. augusztus 5. [2019. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  12. ↑ Redaktion: Jugendkanal von ARD und ZDF: Vorbereitungen laufen an (de-DE nyelven). DIGITAL FERNSEHEN, 2015. december 9. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  13. ↑ ZDF beruft neue Jugendkanal-Beauftragte (de-DE nyelven). Quotenmeter, 2015. december 9. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  14. ↑ GmbH, DWDL de: Das Internet ist vorbei. Jetzt kommt Funk. (német nyelven). DWDL.de, 2016. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  15. ↑ ARD und ZDF starten "funk" - ARD | Das Erste (német nyelven). www.daserste.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  16. ↑ Meier, Christian. „Jugendprogramm „Funk“: Die traurige Bilanz des Jugendnetzwerks von ARD und ZDF”, DIE WELT, 2017. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.) (német nyelvű) 
  17. ↑ derStandard.at (osztrák német nyelven). DER STANDARD. [2020. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  18. ↑ Meyer, Laurin. „Funk: ARD und ZDF fördern umstrittenen Jugendsender mit Millionen”, DIE WELT, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.) (német nyelvű) 
  19. ↑ Ein Neuland digitaler Möglichkeiten. (német nyelven). pro media, 2017. október 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  20. ↑ a b Zeitung, Berliner: Funk: Darum ist das junge Netzwerk von ARD und ZDF ein großer Erfolg (de-DE nyelven). Berliner Zeitung. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  21. ↑ „Auch dafür hast du bezahlt!“ (német nyelven). www.tagesspiegel.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  22. ↑ Sissi Pitzer: Wie umgehen mit Hass im Internet? I (német nyelven). br.de, 2019. július 23. [2020. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  23. ↑ SPIEGEL, Martin U. Müller, DER: "funk": Mehrere Formate werden beim Jugendnetzwerk eingestellt - DER SPIEGEL - Kultur (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  24. ↑ „Druck“ machen (német nyelven). www.tagesspiegel.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  25. ↑ Mädelsabende (német nyelven). www.grimme-online-award.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  26. ↑ Lühmann, Hannah. „Mädelsabende & Co: Wie die Öffentlich-Rechtlichen die Jugend verdummen”, DIE WELT, 2020. május 22. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.) (de-DE nyelvű) 
  27. ↑ mdr.de: Das Altpapier am 25. Mai 2020: Augenöffner und Zweifelsfaulheit | MDR.DE (német nyelven). www.mdr.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)
  28. ↑ Sonderpreis 2019 | Robert Geisendörfer Preis. www.geisendoerferpreis.de. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Funk (Medienangebot) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Funk_(médiaszolgáltatás)&oldid=25727114”