Funiculì, Funiculà
A Funiculì, Funiculà egy híres ének, melynek szövegét egy nápolyi olasz újságíró, Peppino Turco írta – eredeti nápolyi nyelven –, a zenéjét pedig Luigi Denza komponálta 1880-ban. Az ének a Vezúvra felvezető siklóvasút (funicolare) átadása alkalmából született. A dal először a Quisisana Hotelben hangzott el, majd még ugyanabban az évben Turco és Denza Nápolyban, Piedigrotta fesztiválon újból előadta.
Hat évvel később Richard Strauss egy itáliai utazása alkalmával hallotta a dalt, és mivel nagyon megtetszett neki, belefoglalta a „Aus Italien” szimfóniájába, mivel azt hitte, hogy egy olasz népdalról van szó. Mikor Denza tudomására jutott, hogy engedélye nélkül használta fel Strauss a dalt, beperelte. A bíróság Denza javára döntött és Strausst jogdíj fizetésre kötelezte, ami azt jelentette, hogy akárhányszor kerül színpadra az „Aus Italien” a bevétel egy része Denzát illette meg.
Érdekesség, hogy míg a dalt Nápoly környékén az eredeti nápolyi dalszöveggel éneklik, addig a világ a megannyi híres előadó által előnyben részesített, olasz nyelven ismerhette meg.
Az eredeti nápolyi szöveg
[szerkesztés]Aieressera, oì nè, me ne sagliette,
tu saie addò?
Addò 'stu core 'ngrato cchiù dispietto farme nun pò!
Addò lo fuoco coce, ma si fuie
te lassa sta!
E nun te corre appriesso, nun te struie, 'ncielo a guardà!…
Jammo 'ncoppa, jammo jà,
funiculì, funiculà!
Nè… jammo da la terra a la montagna! no passo nc'è!
Se vede Francia, Proceta e la Spagna…
Io veco a tte!
Tirato co la fune, ditto 'nfatto,
'ncielo se va..
Se va comm' 'à lu viento a l'intrasatto, guè, saglie sà!
Jammo 'ncoppa, jammo jà,
funiculì, funiculà!
Se n' 'è sagliuta, oì nè, se n' 'è sagliuta la capa già!
È gghiuta, pò è turnata, pò è venuta…
sta sempe ccà!
La capa vota, vota, attuorno, attuorno,
attuorno a tte!
Sto core canta sempe
nu taluorno
Sposammo, oì nè!
Jammo 'ncoppa, jammo jà,
funiculì, funiculà!
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Funiculì, Funiculà című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
