Fundamentális teológia

A fundamentális teológia a keresztény teológia egyik alapvető ága, a kereszténység „alapjaival” (latinul: fundamenta) foglalkozó gondolkodás, különös tekintettel az emberi értelem igényeire. A fundamentálteológia újszövetségi alapja Péter apostol felszólítása, mely szerint minden hívőnek mindenkor készen kell állnia arra, hogy „reménységének és hitének alapjairól számot adjon” (1Péter 3,15).

A fundamentális teológia legrégebbi formája, az apológia (a keresztény hit „védelmezése”) utóbb rendszeres apologetikává nőtte ki magát, ez utóbbi már nem csak a keresztény kinyilatkoztatással szemben fellépők ellen irányult (a külvilág számára), hanem a kereszténység és a keresztény teológia önértelmezésének „fundamentális” kérdéseit is tisztázni kívánta „házi használatra” is. Maga a terminus a 19. század közepe óta használatos, és a 20. század közepe óta protestáns teológiai körökben is elfogadott.

A fundamentális teológia a premodern korban

A 19. századi (premodern) fundamentális teológia leginkább a következő kérdésekkel foglalkozott:

az isteni kinyilatkoztatás megismerésének lehetőségei
- a hit motívumai és elfogadásának feltételei (preambula fidei)
- a csoda
- a prófétai kinyilatkoztatás
- a Jézus Krisztusban adott kinyilatkoztatás ténye és történelmi hagyományozása az egyházban
  - az egyház lényege, ismertetőjegyei
  - szervezete, hivatalai
a teológia mint tudomány
- a teológia módszereinek pluralizmusa
- hit és értelem viszonya
- szubjektivitás és tekintély
- hagyomány
- az igazság mint filozófiai fogalom

Kortárs fundamentális teológia

A 20. századi és kortárs fundamentális teológia érdeklődésének középpontjában a teológia dialogikus képességei állnak, az igazság és a bizonyítás kritériumai körüli filozófiai vitákban való részvétel, a hit alapjait vitató nézetekkel folytatott párbeszéd. Ebben az összefüggésben a fundamentálteológia hajtásának tekinthető:

a kortárs politikai teológia mint gyakorlati teológia
a nem keresztény vallások keresztény teológiai vizsgálata (amely például a katolicizmusban egészen új irányt vett a második vatikáni zsinat óta).

Források

Vorgrimler, Herbert. Új teológiai szótár. Budapest: Göncöl Kiadó, 191. o. (2006). ISBN 9789639183575