Ugrás a tartalomhoz

Fritz Quant

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fritz Quant
Született1888. február 18.[1][2]
Trier
Elhunyt1933. november 3. (45 évesen)
Trier
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • festőművész
  • illusztrátor
  • rézmetsző
  • litográfus
IskoláiHochschule für Grafik und Buchkunst Leipzig
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Quant témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fritz Quant (Trier, 1888. február 18. – Trier, 1933. november 3.) német festő, illusztrátor, rézmetsző.

Pályafutása

[szerkesztés]

Fritz Quant Hermann Quant kádármester és kocsmáros és felesége, Barbara, született Mendel legidősebb gyermeke volt.[3] Alapképzését Peter Thomas egyházi festőnél kezdte tanonckodással,[4] amelyet 1908-ban fejezett be a szakmunkásvizsgával. Munka mellett „festősegédként” a trieri Kézműves és Iparművészeti Iskolába is járt, ahol August Trümper festőművész és Hans Proppe belsőépítész szakos hallgatója volt. 1912-ben letette az úgynevezett egyéves művészvizsgát, és önkéntesként belépett a hadseregbe. Katonai szolgálata azonban csak egy rövid intermezzo maradt, mivel betegség miatt alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra.

Fritz Quant 1915-ben a Max Seliger által hosszú évekig vezetett lipcsei református Staatliche Akademie für graphische Künste und Buchgewerbe (Állami Grafikai és Könyvkereskedelmi Akadémia) hallgatója lett, ahol Alois Kolb neves grafikus osztályában tanulta meg a metszés technikáját.

Ezután a Landsturmba behívott August Trümper festőosztály-vezető tanári állását vette át a trieri művészeti és kézműves iskolában 1918-ig.

Richard Riemerschmid, a müncheni Iparművészeti Iskola igazgatójának kivételes engedélyével Fritz Quant 1920-1922-ben Robert Engels és Adolf Schinnerer mellett tanulhatott. Ezzel egyúttal kapcsolatot talált a mérsékelt modernizmushoz, az „arany középút” festészetéhez is, amely különösen a müncheni művészeti színen virágzott,[5] a francia posztimpresszionizmus és a tompított német expresszionizmus táplálta, és amely utólag az „expresszív realizmus” művészettörténeti gyűjtőfogalom alá sorolható. Ez Fritz Quantra éppúgy hatással volt, mint a szülőföldjéről, a trieri Peter Krisamra (1901-1985), a saar-vidéki Mia Münsterre vagy a luxemburgi Joseph Kutterre, utóbbi korai munkásságában.

Fritz Quant 1925-ban összeházasodott Mieze (Maria) Scherzberggel (1901-1976). Szabadúszó művészként élt Trierben; csak élete utolsó három évében alkalmazta a trieri Művészeti és Kézműves Iskola tanárként. Quantnak jó kapcsolatai voltak a trieri művészeti életben. A Trierer Künstlergilde (Trieri Művészek Céhe), a "Künstlerbund Westmark" (Rajna, Mosel és Nahe menti Művészek Szövetsége), a "Die Freie Vereinigung" (A Szabad Egyesület) trieri művészcsoport és a Bildende Künstler und Kunstfreunde e.V. Trier (Képzőművészek és Művészetbarátok Társasága) tagjaként rendszeresen kiállított. Regionális szinten csatlakozott a Neudeutsche Künstlergilden - N.K.G. és a Bund der Deutschen Gebrauchsgrafiker szervezetekhez. A nemzetiszocialista hatalomátvétel és az összes egyesület náci szervezetbe való átvétele után, 1933 szeptemberében Quant kérelmére felvették a Reichskartell der bildenden Künste trieri kerületi csoportjába, és állami engedélyt kapott megbízásokra és kiállításokra.

Nem sokkal ezután, 1933 novemberében, Trierben hunyt el.

Válogatott művei

[szerkesztés]

Kiállításai

[szerkesztés]
  • 1916 - Trier. Egyéni kiállítás a Provinzialmuseumban (ma Rheinisches Landesmuseum Trier).
  • 1916 - Köln. Kölnischer Kunstverein: "Művészet kölni magángyűjteményekből".
  • 1917 - Trier. "Front und Heimat" című kiállítás a Provinzialmuseumban.
  • 1917 - München. A "Die Juryfreien e.V." német művészeti egyesület nyári kiállítása.
  • 1919 - Trier. A festőművész karácsonyi műteremkiállítása „tágas üvegcsarnokában a kertben”.
  • 1920 - Trier. Trieri Művészek Céhe. Kiállítás a „Blaue Hand” üzlethelyiségében, Brotstraße, a "Trierer Kunstwoche" keretében.[6]
  • 1924 - Trier. Ingyenes kiállítás a trieri Autofag-Haus épületben, Simeonstraße.
  • 1924 - Trier. Trieri Művészek Céhe. Karácsonyi kiállítás a "Velencei Házban".
  • 1925 - Trier. Művészeti és kézműves kiállítás a Kézműves és Iparművészeti Iskolában.
  • 1926 - Trier. Egyéni kiállítás a Tartományi Múzeumban.
  • 1926 - Trier. Trieri Művészek Szabad Szövetsége, kiállítások a Lintz könyv- és művészeti boltban (július) és a Provinzialmuseumban (november).
  • 1927 - Trier. Trieri Művészek Szabad Szövetsége, kiállítás a Tartományi Múzeumban.
  • 1928 - Trier. Trieri Művészek Szabad Szövetsége, karácsonyi kiállítás a Tartományi Múzeumban.
  • 1929 - Trier. Keresztény művészeti kiállítás, közös kiállítás Anton Nagel szobrászművésszel.
  • 1929 - Trier. Ingyenes kiállítás „A praktikus otthon” címmel a városi hangversenyteremben.
  • 1930 - Trier. A Képzőművészek és Művészetbarátok Társaságának kiállítása a Kaszinóban.
  • 1933/34 - Trier. Emlékkiállítás a Provinzialmuseumban.[7]
  • 1978-1980 - Kairó (Goethe Intézet), Herzogenbusch és Gloucester (Trier város testvérvárosai), Barr (Elzász), Strasbourg és Liège, Trier Views, trieri festők vándorkiállítása.
  • 1981 - Trier. Städtisches Museum Simeonstift, a teljes művészeti hagyaték kiállítása.
  • 1994/95 - Trier. Simeonstift Városi Múzeum. Retrospektív kiállítás katalógussal.[8]
  • 2003 - A forma finomításáért és az ízlés neveléséért - a Werkkunstschule Trier.[9]
  • 2013 - Wittlich. Galerie im Alten Rathaus, Gesamtkunstwerker - Der Maler, Grafiker und Gestalter Fritz Quant (Fritz Quant 125. születésnapja alkalmából - A Stadtmuseum Simeonstift gyűjteményéből és mások).[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ Heinrich Nebgen: Thomas, Peter, Maler, Kirchenmaler und Restaurator. In: Heinz Monz (Hrsg.): Trierer Biographisches Lexikon. Trier 2000, S. 465–466; Elisabeth Schaumann-Schwarz: Der Maler Peter Thomas. In: Neues Trierisches Jahrbuch. 1984, S. 157–159 mit Abb. 40.
  4. ↑ Könyvajándék dedikációval: "Dem Malergehilfen Fritz Quant als Auszeichnung für Fleiß und gute Leistungen im Malen nach der Natur und Portraitzeichnen im Schuljahr 1908. Trier, 18 April 1909. Der Direktor Skomal". Magántulajdon.
  5. ↑ Edmond Thill: Joseph Kutter. In: Elisabeth Dühr (szerk.): Kiállítási katalógus Festőbarátságok fenyegető időkben - az 1930-as évek a régióban. Städtisches Museum Simeonstift Trier, Trier 2001, pp. 21-33.
  6. ↑ Wilhelm Blatt: Die Heimatkunst in der 1. Ausstellung der Trierer Künstlergilde. In: Kur-Trier. No. 6, November 1920, pp. 89-91.
  7. ↑ Matthias Mehs: Fritz Quant als Maler seiner Heimat.. In: Trierische Heimat. Jg. 10 (1933/34), pp. 73-75.
  8. ↑ Elisabeth Dühr (szerk.): Fritz Quant (1888-1933) - Ein Trierer Maler und Grafiker.. Katalógus és katalógus az 1994. november 20-tól 1995. február 26-ig a Städtisches Museum Simeonstift Trierben megrendezett kiállításhoz. Szövegek: Christine Beier és Heinrich Nebgen, Trier 1994.
  9. ↑ Monika Joggerst: Die Klasse für Malerei 1930-1969.. In: Bärbel Schulte (szerk.): "Zur Formveredelung und Geschmackserziehung" - die Werkkunstschule Trier. Katalógus kézikönyv az azonos című kiállításhoz. Städtisches Museum Simeonstift Trier, 2003. május 25 - október 31., Trier 2003, pp. 161-198 & rövid életrajz 430.
  10. ↑ Richard Hüttel: Gesamtkunstwerker Fritz Quant. A 2013-as wittlichi kiállítás szórólapja.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fritz Quant című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fritz_Quant&oldid=27572216”