Friedrich Zarncke
| Friedrich Zarncke | |
 | |
| Született | 1825. július 7.[1][2][3][4] Zahrensdorf |
| Elhunyt | 1891. október 15. (66 évesen)[1][2][3][4] Lipcse[5] |
| Állampolgársága | Mecklenburg-Schwerin |
| Gyermekei | Johanna Zarncke |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
| Sírhelye | Neuer Johannisfriedhof, Leipzig |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Zarncke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Karl Theodor Zarncke (Zahrenstorf (Mecklenburg-Schwerin), 1825. július 7. – Lipcse, 1891. október 15.) német germanista.
Élete
[szerkesztés]1852-ben magántanár, 1858-ban pedig rendes tanár lett a lipcsei egyetemen. 1850-ben alapította a Litterarisches Zentralblatt für Deutschland című kritikai lapot, melyet halála után fia, Eduard folytatott, aki a klasszika-filológia rendkivüli tanára volt a lipcsei egyetemen. Zarncke mint tudós a tudományos munkálatok mestere, mélyen gondolkozó fő, aki mint tanár hallgatóira lelkesítő hatást gyakorolt.
Munkái
[szerkesztés]- Beiträge zur mittelalterlichen Spruchpoesie (1863)
- Über den Heliand (Lipcse1865)
- Zur Nibelungenfrage (uo. 1854)
- Über den fünffussigen Jambus (uo. 1865)
- Der Graltempel (1876)
- Brant Sebestyén Narrenschiffjének kiadása (1854)
- Zur Vorgeschichte des Narrenschiffs (1868-71)
- Christian Reuter, der Verfasser des Schelmuffsky; Verzeichniss der Originalaufnahmen von Goethes Bildniss (1888)
- Die deutschen Universitäten im Mittelalter (1857)
- Die urkundlichen Quellen zur Geschichte der Universität Leipzig (1857)
Hagyatékából megjelentek
[szerkesztés]- Goetheschriften (1897)
- Aufsätze und Reden (1897)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
