Friedrich Wilhelm von Seydlitz
Friedrich Wilhelm von Seydlitz | |
Született | 1721. február 3.[1][2][3][4][5] Kalkar |
Meghalt | 1773. augusztus 27. (52 évesen) Oława |
Sírhely | Opolei vajdaság |
Állampolgársága | német |
Rendfokozata |
|
Csatái |
|
Kitüntetései | |
Halál oka | szifilisz |
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Wilhelm von Seydlitz témájú médiaállományokat. |
Friedrich Wilhelm von Seydlitz (Kalkar (Kleve mellett), 1721. február 3. – Ohlau, 1773. november 7.) porosz lovassági tábornok.
Életútja
[szerkesztés]1739-ben egy dragonyosezredbe lépett be, és részt vett az első sziléziai háborúban. 1742 tavaszán Ratibor mellett vitéz védekezés után fogságba került, Győrbe szállították. Négy hét múlva kiváltották, és ismét ezredéhez került, majd miután II. Frigyes huszárszázadossá nevezte ki, részt vett a második sziléziai háborúban. Hohenfriedeberg mellett személyesen ejtette foglyul Schlichting szász tábornokot, ennek köszönhetően őrnaggyá léptették elő. 1752-ben alezredes, 1755-ben ezredes lett. Legfőbb dicsőségét mint lovasparancsnok a hétéves háborúban aratta. A Rossbach melletti ütközet előestéjén a teljes lovasság vezérévé nevezték ki, ragyogó lovastámadása döntő jelentőségű volt a csata szempontjából. Nemsokára altábornagy, majd a Rochow-ezred tulajdonosa lett. 1760-ban részt vett Berlin megvédésében az oroszok ellen. A hubertusburgi béke megkötése után lovastábornokká léptették elő és az összes sziléziai lovasezredek főfelügyelőjévé nevezték ki. II. Frigyes 1784-ben Berlinben a Vilmos téren Seydlitz-nek emlékművet állíttatott.[6][7]
Források
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (2 kötet)
- ↑ Köhler, Seydlitz in seiner Bedeutung für die Reiterei (Berlin, 1874).
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X