Friedrich Ludwig Schröder
| Friedrich Ludwig Schröder | |
 | |
| Friedrich Carl Gröger festménye | |
| Született | 1744. november 3.[1][2][3][4][5] Schwerin[6][7] |
| Elhunyt | 1816. szeptember 3. (71 évesen)[1][2][3][4][5] Rellingen[8][7] |
| Állampolgársága | Mecklenburg-Schwerin |
| Gyermekei | Carl Friedrich Heiberg |
| Szülei | Sophie Charlotte Ackermann |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Collegium Fridericianum |
| Sírhelye | Ohlsdorfi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Ludwig Schröder témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Ludwig Schröder (Schwerin, 1744. november 3. – Rellingen, 1816. szeptember 3.) német színész és színigazgató. A szabadkőművesség megújítójaként megalapította saját rituális munkáját, az úgynevezett "Schröder-féle tanítási stílust", amelyet ma is számos páholy tart fenn – Németországon kívül is (A Schröder-féle tanítási stílus egy rituális szabadkőműves forma, amely ellentétben állt a szigorú betartással).[9]
Életútja
[szerkesztés]Anyjával, aki másodízben Konrad Ernst Ackermann színészhez ment nőül, bejárta Porosz- és Lengyelországot és gyermekszerepekben lépett föl, majd a königsbergi kollégiumba lépett. 1759-ben Svájcba ment szüleihez, ahol továbbképezte magát, sőt még balettet is tanult. 1764-ben Hamburgban lépett föl, ahol eleinte csak táncával és egyes vígjátékokban aratott sikert, később a tragédiára ment át, mely téren nagy művészi sikereket ért el. 1771-ben, Ackermann halála után a hamburgi színház vezetését anyjával együtt átvette és Der Arglistige és más vígjátékával csakhamar írói névre is szert tett. 1786-ban művészi körutat tett Németországban, majd Párizsba ment, míg 1791-ben a bécsi Hoftheatertól kapott meghívást; nemsokára azonban Hamburgba tért vissza, ahol 1798-ban vezetője volt a színháznak. Ekkor visszavonult rellingeni birtokára. Legkitűnőbb tragikus szerepei voltak: Lear, Fülöp (Don Carlos), de a komikus szakában is érvényesítette tehetségét egyszerű és igazi játékával. Drámai munkáit Bülow adta ki Tieck bevezetésével.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шрёдер Фридрих Людвиг, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Friedrich Ludwig Schröder: Aeltestes Ritual (német nyelven). books.google.ch. (Hozzáférés: 2024. november 4.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Schröder, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
