Friedrich Loeffler
| Friedrich Loeffler | |
 | |
| Született | Friedrich August Johannes Loeffler 1852. június 24. Frankfurt an der Oder |
| Elhunyt | 1915. április 9. (62 évesen) Berlin |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Gyermekei | Friedrich Loeffler |
| Foglalkozása | mikrobiológus |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Alter Friedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Loeffler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich August Johannes Loeffler (Frankfurt an der Oder, 1852. június 24. - Berlin, 1915. április 9.) német mikrobiológus, a diftéria és a száj- és körömfájás kórokozójának felfedezője.
Élete
[szerkesztés]Friedrich Loeffler 1852. június 24-én született az Odera-menti Frankfurtban, id. Friedrich Loeffler katonaorvos fiaként. 1870 és 1874 között a Würzburgi Egyetemen és a porosz katonaorvosokat képző Pépinière intézetben tanult orvostudományt. A Császári Egészségügyi Hivatalban (Kaiserliche Gesundheitsamt) dolgozott Robert Koch munkatársaként és felfedezte az olyan fertőző betegségek kórokozóját, mint a diftéria (1884-ben Edwin Klebsszel közösen), orbánc vagy a lovak takonykórja.
1888-ban a Greiswaldi Királyi Egyetem közegészségügy- és orvostörténeti professzora lett. Paul Frosch-sal közösen megállapította, hogy a száj- és körömfájást egy baktériumnál kisebb, szűrhető ágens okozza, így az elsők között volt akik felfedezték a vírusokat. Ő volt az első aki leírt egy állati vírust, a vírusokat tíz évvel korábban felfedező Dmitrij Ivanovszkij és Martinus Beijerinck a dohánymozaikvírussal dolgoztak). Loeffner készített először vakcinát a száj- és körömfájás ellen, bár gazdasági okokból forgalomba nem került.
Loeffler volt Greifswald közegészségügyi felügyelője is, harcolt a járványok terjedése ellen, kampányt folytatott a higiéniai viszonyok javítása és greifswaldi csatornarendszer kiépítése érdekében.
1910-ben megalapította az első virológiai kutatóintézetet. Az intézet a Greifswald melletti kis szigeten, Riemsen található, amelyet csak egy töltés köt össze a szárazfölddel, így egy kórokozó esetleges elszabadulása esetén igen könnyen lezárható. Az intézet 1952-ben felvette Friedrich Loeffner nevét.
Loeffler 1915. április 9-én halt meg Berlinben, de Greiswaldban temették el. Fia, akit szintén Friedrichnek kereszteltek, ortopéd sebész volt.
Művei
[szerkesztés]- F. Loeffler, P. Frosch: Berichte der Kommission zur Erforschung der Maul- und Klauenseuche bei dem Institut für Infektionskrankheiten in Berlin. In: Zbl. Bakt. I/Orig 22, 1897, 257–259
- Zur Immunitätsfrage. In: Mitt. kaiserl. Gesundheitsamt. 1 (1882), 134–187. o.
- Untersuchung über die Bedeutung der Mikroorganismen für die Entstehung der Diphtherie. In: Mitt. kaiserl. Gesundheitsamt. 2 (1884), 421–499. o.
Emlékezete
[szerkesztés]- 1913 óta Greiswald díszpolgára[1]
- a riemsi Friedrich Loeffler Intézet 1952 óta viseli a nevét
- születésének századik évfordulójára a drezdai Német Közegészségügyi Múzeum emlékérmet adott ki[2]
- utcát neveztek el róla Greifswaldban és Bécs Hietzing kerületében
- A német posta 2010. október 7-én emlékbélyeget adott ki Friedrich Loeffler Intézet százéves fennállása alkalmából[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 100 Jahre Friedrich-Loeffler-Institut Archiválva 2010. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Bundesforschungsinstitut für Tiergesundheit.
- ↑ Abzeichen und Medaillen DDR (Bezirk Dresden)
- ↑ Sonderbriefmarke 100 Jahre Friedrich-Loeffler-Institut
Források
[szerkesztés]- Joachim Boessneck: Löffler, Friedrich Neue Deutsche Biographie. Band 15, Duncker & Humblot, Berlin 1987, ISBN 3-428-00196-6, S. 33
- Hermann Butzer: Prof. Dr. med. Friedrich Loeffler. Einst und Jetzt, Band 40 (1995), S. 27–32.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Loeffler (Bakteriologe) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.