Friedrich August von Heyden
| Friedrich August von Heyden | |
| Született | Friedrich August von Heyden-Nerfken 1789. szeptember 3.[1] Nerwiki |
| Elhunyt | 1851. november 5. (62 évesen)[1] Wrocław |
| Állampolgársága | német |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August von Heyden témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich August von Heyden (Nerfken, Kelet-Poroszország, 1789. szeptember 3. – Boroszló, 1851. november 5.) német költő, August von Heyden német festő apja.
Munkássága
[szerkesztés]Nerfken falusi birtokon született. Eleinte mint közigazgatási hivatalnok működött, az 1848-as eseményektől[pontosabban?] távol maradt. Boroszlóban hunyt el, ahol 1826-tól kormánytanácsos volt. Sokoldalú és tehetséges költő, aki főleg a verses epika terén eleven képzelet és szép alak által kiváló, hangulatos, humoros részleteikben igen sikeres műveket alkotott. Ilyenek: Die Gallione (1825); Reginald (1831); Das Wort der Frau (1843, igen sok kiadást ért meg); Der Schuster von Ispahan (1850); Die Königsbraut (1851); novellái és regényei (Die Intriganten, 1850, 2 kötet) szintén figyelmet érdemelnek; kevésbé sikerültek drámái (összegyűjtve: Theater, 1812, 3 kötet), melyek csekély színi hatásúak. Összegyűjtött költői műveit a költő életrajzával Theodor Mundt adta ki (1852).[2]
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895) 167. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914) 48. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881) 127. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- Ismerettár, a magyar nép számára, 6. kötet. Hermann - Magyar korona (Pest, 1862) 31. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.deutsche-biographie.de/sfz32061.html, Friedrich von Heyden, 2017. október 9.
- ↑ V. O. Gábriel, Fr. v. H. mit besonderer Berücksichtigung der Hohenstaufendichtungen (Breslau, 1900).
