Ugrás a tartalomhoz

Friedreich Endre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedreich Endre
Született1878. május 30.[1]
Mártonfalva
Elhunyt1952. január 29. (73 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1901)
SablonWikidataSegítség

Friedreich Endre (Mártonfalva, 1878. május 30.Budapest, 1952. január 29.) történetíró, kegyesrendi tanár, könyvtáros.

Életrajza

[szerkesztés]

Teológiai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1901-ben szerzett tanári oklevelet és ekkor szentelték pappá is. 1903-tól Veszprémben működött. 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1907-től Vácon, a következő évtől már Budapesten tanár. A kegyesrend könyvtárosa és levéltárosa volt haláláig. Történeti kutatásai főleg rendjének múltjára terjedtek ki, de foglalkozott az egész magyar oktatásügy történetével és Batthyány Lajos életével is.

1952. január 29-én Budapesten, 74 éves korában érte a halál.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • Halápy Konstantin emlékezete 1698-1752. (Temesvár, 1903.)
  • A veszprémi Szent Anna-kápolna története 1724-1907. (Veszprém, 1907.)
  • A budapesti piarista telek története. (Budapest, 1914.)
  • Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai. (Budapest, 1927.)
  • Gróf Batthyány Lajos laibachi fogsága. (Budapest, 1930.)
  • Gróf Batthyány Lajosné. (Víg, 1998.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04743.htm, Friedreich Endre, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.