Fridrich Lajos
| Fridrich Lajos | |
| Született | Fridrich Lajos Vilmos Károly 1883. december 22.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1965. március 9. (81 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sulyok Gizella Vilma (h. 1914–1965)[4] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1905) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fridrich Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fridrich Lajos, teljes nevén Fridrich Lajos Vilmos Károly (Budapest, 1883. december 22. – Budapest, 1965. március 9.) magyar építész, székesfővárosi műszaki tanácsos.[5]
Élete
[szerkesztés]Fridrich Lajos címfestő és Döttl Jozefa fiaként született. Középiskoláinak elvégzése után a királyi József Műegyetem hallgatója volt és 1905-ben építészi oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a kultuszminisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra ment. 1908–1909-ben, majd az 1911–1914-es tanévekben műegyetemi tanársegéd volt a II. középítéstani tanszéken. Párizsban a Julien Akadémián alakrajzot és festészetet tanult. 1909-ben a székesfőváros szolgálatába lépett. Az első világháború kitörésekor hadba vonult mint tartalékos mérnökfőhadnagy. 1915-től kezdve mint tartalékos százados szolgált és ezen idő alatt igen sok katonai kórházat, üdülőtelepet és egyéb építkezést tervezett és vezetett. A hadvezetőség megbízásából Kisfaludi Strobl Zsigmonddal együtt tervezte és vezette a kassai „Gorlice“ emlékmű munkálatait. A háború befejezése után előkészítette a főváros első háború utáni építkezéseit. 1921-ben a földművelésügyi minisztériumtól elnyert ösztöndíjjal gazdasági, falusi kislakásépítkezési tanulmányokat folytatott. 1922-ben a főváros megbízásából Németországba ment lakásépítkezési tanulmányok céljából. Útjairól több ízben tartott beszámolót. Magánépítkezésein kívül a fővárosnál megindult nagyszabású építkezések és átalakítások legnagyobb részét tervezte és kivitelezte. Tagja volt számos társadalmi egyesületnek.[6]
A két világháború között működött, elsősorban bérházak tervezése fűződik a nevéhez. Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában, ennek keretében egy nagy méretű lakóépületet tervezett a budapesti Mester utcába.
Irodalmi munkásságot is folytatott, cikkei a Magyar Építőművészet című folyóiratban jelentek meg.[7]
1943-ban vonult nyugalomba.[8]
Ismert épületei
[szerkesztés]
- 1908: Fridrich Lajos bérháza, Budapest, Berzenczey utca 3.[9]
- 1925: Kén utcai munkáslakótelep emeletráépítése, Budapest, Kén u.[10]
- 1925–1926: kislakásos bérház, Budapest, Mester u. 37-39.[10][11][12]
- 1928: Pauli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek óvodája, Budapest, Viola u. 33.[13]
- 1929: római katolikus templom, Szabadszállás[14]
- 1941: Budapest székesfőváros Hamzsabégi úti kislakásos lakótelepe, Budapest, Hamzsabégi út[15]
- 1942: Turistaszálló, Kőrösmező[16]
- 1946: földszintes lakóház, Budapest, Alkotás utca 9.[17]
Az ő vezetése mellett tervezte Szántay Ede/Endre Budapest Székesfőváros Gazdasági Hivatalát (Budapest, Gyáli út).[18]
1937-ben az ő vezetésével zajlott a Szent Flórián vértanú görögkatolikus templom (Budapest, Fő utca 88.) helyreállítása és áthelyezése.[5][19]
1947-ben őt bízták meg a Százados úti és a Hős utcai lakótelepek helyreállításával.[20]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]Írásai
[szerkesztés]- A budapest-belvárosi plébániatemplom elhelyezésének és környezetének megoldása In: Városi Szemle, 1935. 4. szám[25]
- Épületek eltolása és emelése, tekintettel az Eskü-téri templomra, Budapest, 1936. (Különlenyomat a Városi Szemle XXII. évfolyamából)[26]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarFeltamadasLexikona/?query=SZ&pg=550&layout=s
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1214/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- ↑ a b https://budaipolgar.hu/helytortenet/templomemeles.html
- ↑ Szentmiklóssy, i. m., 593-594. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1942/?pg=0&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/ReggeliMagyarorszag_1944_01/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=123&layout=s
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=berzenczei-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1927/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=70&layout=s
- ↑ https://budapest100.hu/house/mester-utca-37-39/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1927/?pg=82&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1928/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=188&layout=s
- ↑ https://www.szabadszallas.hu/turisztika/nevezetessegeink.html
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1943/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=193&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1942/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=79&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1946_2/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=116&layout=s
- ↑ Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1929, 330. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2017/05/26/nyolcvan-evvel-ezelott-kozel-masfel-meterrel-emeltek-meg-egy-fovarosi-templomot/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiNaplo_1947/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=2&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1923/?query=%22Fridrich%20Lajos%22&pg=107&layout=s
- ↑ https://budapest.hu/Documents/Barts_tanulmany_2020_10_23.pdf
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1051622/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJcdTAwZTlwXHUwMGVkdFx1MDBlOXN6ZXRpIHRlcnZyYWp6XCIpIn0&img=1
- ↑ https://nemzetihauszmannprogram.hu/pdf/BudavariSetak-Magazin-2021-november.pdf
- ↑ https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/tobb-mint-100-evvel-ezelott-a-pestiek-arreb-akartak-tolni-egy-templomot/
- ↑ https://www.regikonyvek.hu/kiadas/epuletek-eltolasa-es-emelese-tekintettel-az-esku-teri-templomra-1936
Források
[szerkesztés]- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php