FreeDOS
FreeDOS | |
FreeDOS LiveCD boot képernyő | |
Fejlesztő | Jim Hall & The FreeDOS team |
OS-család | DOS |
Programozási nyelv | C |
Legelső kiadás | 1994[1] |
Stabil verzió | 1.3[2] (2022-02-20) |
Frissítés | manuális |
Hardver | PC[3] min. 640 KB RAM[4] |
Csomagkezelő | FDNPKG |
Kernel | monolitikus |
Felhasználói felület | parancssoros |
Licenc | GNU GPL |
Státusz | aktívan fejlesztett |
Weboldal | https://www.freedos.org/ |
A FreeDOS egy szabad és nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet a GNU GPL licenc alatt terjesztenek.[3] A projekt célja a Microsoft DOS-szal kompatibilis operációs rendszer létrehozása volt. A FreeDOS 1.0 2006. szeptember 3-án jelent meg,[1] és szabadon letölthető a projekt weboldaláról. Az egyik letölthető lehetőség, az fbasecd.iso 8 MByte-os, és egy szűk alaprendszert tartalmaz, a másik az fdfullcd.iso (153 MByte), ami sok hasznos alkalmazást is tartalmaz, így például az Arachne nevű, egyszerű böngészőklienst, az Mpxplay multiformátumú zenelejátszót, az OpenGEM grafikus környezetet.[5]
Történet
[szerkesztés]Kezdetek
[szerkesztés]A FreeDOS projekt 1994. június 26-án kezdődött, amikor a Microsoft bejelentette, hogy nem árusítja és nem támogatja tovább az MS-DOS-t. Jim Hall – aki ekkor fizikus hallgató volt Wisconsinban – egy kiáltványt tett közzé, amelyben egy nyílt forrású MS-DOS helyettesítő operációs rendszer kifejlesztésére tett javaslatot. A PD-DOS névre hallgató operációs rendszert 1994. június 29-án jelentették be.[6] 1994. július 16-án a projektet új névre, Free-DOS-ra keresztelték, majd 1996-ban átnevezték a mai nevére, FreeDOS-ra.[1]
A kiáltvány közzététele utáni hetekben többen csatlakoztak a projekthez, így Pat Villani és Tim Norman is. Az alapokat vagy maguk megírták, vagy felhasználták, ami nyilvánosan elérhető volt. A kernelért Villani, a COMMAND.COM parancssori értelmezőért Villani és Norman, míg az alapvető felhasználói alkalmazásokért Hall felelt.[7] Egy ideig Morgan "Hannibal" Toal is aktívan támogatta a projektet. Számos kiadás előtti (Alfa, Béta, Release Candidate) verzió látott napvilágot a FreeDOS 1.0 2006 szeptember eleji megjelenése előtt.[1]
Kabalafigura
[szerkesztés]Blinky, a barátságosan vicces hal a FreeDOS kabalafigurája,[8][9] 2004 óta.[10]
Jim Hall már 1999-ben gondolkozott azon, hogy jó lenne egy kabalafigura és először a gyűrűsfarkú maki ugrott be neki, mert mindig is kedvelte ezeket az állatokat. Később arra gondolt, hogy mivel a Linux is szabad szoftver, hasonlóan a FreeDOS-hoz, olyan kabalafigura kellene, ami jól passzol a Linux pingvinéhez, de először a fóka jutott eszébe. "SEAL" nevű szoftver (GUI MS-DOS-ra) azonban már létezett, így ezt elvetette.[10]
2001 után merült fel egy belső levelezésben, hogy jó lenne a FreeDOS-nak is egy logó és a hal kezdett terjedni, mint jelkép. Végül Bas Snabilie készített egy karikatúrát, amely halat formázott és egy hozzá illő logót, melyet a fejlesztő csapat elfogadott. Neve csak később lett, a hunyorgó szemei miatt: "Blinky".[10]
Jellemzők
[szerkesztés]A FreeDOS nem csupán az MS-DOS klónja, hanem modernebb operációs rendszereken jellemző szolgáltatásokat is megvalósít. Néhány közülük:[11]
- FreeCOM: Parancssoros értelmező (a COMMAND.COM megfelelője)
- FDAPM: Energiagazdálkodás, beleértve a számítógép indítását, leállítását és alvó állapotát
- CuteMouse: Egér-illesztőprogram görgős támogatással
- FDNPKG: Csomagkezelő hálózathoz való csatlakozás lehetőségével
- Grafikus nyomtatás támogatása
- DOSLFN: Lehetővé teszi a hosszú fájlnevek használatát
- JEMM386 és HIMEMX a memóriakezeléshez
- FDSHIELD és ClamAV a vírusvédelemért
- Linux parancsok használata
- FAT32 fájlrendszer támogatás
- Fájlok tömörítése és kicsomagolása Zip és 7z formátumban
- Dillo és Arachne szöveges módban történő webböngészésre
- Különféle fájlszerkesztők, köztük az Edit, a Biew, a Blocek, az E3, a Freemacs, a Vim, az Elvis, a Pico és a FED.
- Mplayer és OpenCP zenelejátszáshoz.
- Nyílt forráskódú játékok: Freedom, Floppy Bird, Nethack, Sudoku és Tetris.
- Multiboot támogatás.[11]
Használata
[szerkesztés]Üzleti használat
[szerkesztés]A FreeDOS-t több nagy számítástechnikai cég is használja.
- A Dell előtelepített FreeDOS-sal árulta "n Series" asztali számítógépeit költségcsökkentési célból. A kampány azonban botrányosra sikeredett, mivel teljesen elérhetetlenek voltak egy átlagos vásárló számára, ráadásul az áruk sem maradt el a Windows-zal telepített, egyebekben taljesen azonos felépítésű társaiktól.[12]
- A Hewlett-Packard a FreeDOS-t opcióként kínálta HP Compaq dc5750 asztali számítógépeihez, Mini 5101 netbookjaihoz és Probook laptopjaihoz.[13] Rendszerei firmware-frissítéseihez használt bootolható lemezképfájljain is FreeDOS volt található.[14]
- Az Intel SSD meghajtóinak firmware frissítő eszköze is FreeDOS alól töltődik be.[15]
- A fentieken túlmenően, számos alaplapgyártó is bootolható FreeDOS floppy-lemezről tette elérhetővé BIOS-, illetve firmware-frissítéseit.[16]
Szabad használat
[szerkesztés]- Az XFDOS grafikus DOS felülete a FreeDOS alól futtatható, arra épül rá.[17]
- A FUZOMA nevű, alapvetően afrikai országoknak készült gyermek oktatóprogram-csomag egy FreeDOS floppyról működik.[18]
- A "Floppy Enhanced DivX Universal Player" egy FreeDOS floppyról működik.[19]
A használat gyakorlati haszna
[szerkesztés]- Régi DOS-os alkalmazások: könyvelőprogramok, klasszikus játékprogramok, stb. futtatása.
- Szemben egyes tetemes árú operációs rendszerekkel a FreeDOS ingyenes, ezért a vele telepített gép eladási árát ez nem emeli.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d FreeDOS History (angol nyelven). freedos.org . (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
- ↑ Releases/1.3 (angol nyelven). FreeDOS Wiki . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ a b Main Page (angol nyelven). FreeDOS Wiki . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Download FreeDOS 1.3 (angol nyelven). FreeDOS.org . (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ FreeDOS (magyar nyelven). mogorvamormota.hu . [2013. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ James Hall: PD-DOS project *announcement* (angol nyelven), 1994. június 29. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Jim Hall: The past, present, and future of the FreeDOS Project (angol nyelven). linuxdevices.org , 2002. március 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
- ↑ Julio Ojeda-Zapata: FreeDOS operating system is 20 (angol nyelven). Pioneer Press, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
- ↑ Maya Posch: Nearly 30 Years Of FreeDOS And Looking Ahead To The Future (angol nyelven). Hackaday.com, 2024. június 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
- ↑ a b c szerk.: Jim Hall, Lauren Holly, Ben Norrman, Shane Rose: 23 Years of FreeDOS (angol nyelven). The FreeDOS Project (2017. szeptember). Hozzáférés ideje: 2024. szeptember 7.
- ↑ a b FreeDOS: Mi ez és mikor kell használni? (magyar nyelven). linuxadictos.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Ashlee Vance: How Dell repels attempts to buy its 'open source' PC (angol nyelven). The Register . (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Harry McCracken: HP's Mini 5101: Netbook Deluxe, With All the Trimmings (angol nyelven). Technologizer, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ ROMPaq for HP Notebook System BIOS (68YHV) - FreeDOS Bootable Media (angol nyelven). Hewlett-Packard, 2010. október 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Intel SATA Solid-State Drive Firmware Update Tool (angol nyelven). TechSpot. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ How to upgrade your system BIOS using FreeDOS (angol nyelven). opensource.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ FLTK for DOS – Apps – XFDOS ! A grafikus DOS (magyar nyelven). Skamilinux.hu, 2016. március 25. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ FUZOMA Educational Software (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Computer Audio Asylum (angol nyelven). audioasylum.com . (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal: https://www.freedos.org/
- HupWiki
- Mogorva Mormota