Frederikshavn
Frederikshavn | |||
Frederikhavn pecsétje (1898) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Dánia | ||
Polgármester | Birgit S. Hansen (óvónő) | ||
Irányítószám | 9900 | ||
Körzethívószám | (+45) 98 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 501 fő (2017. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 8,0 m | ||
Terület | 648,6 km² | ||
Időzóna | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°EKoordináták: é. sz. 57° 26′ 02″, k. h. 10° 32′ 10″57.433889°N 10.536111°E | |||
Frederikshavn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Frederikshavn témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Frederikshavn dán város a Nordjylland nevű régió Frederikshavn járásában, Jylland északkeleti partvidékén. Mai neve Frigyes kikötőjeként fordítható, de eredetileg Fladstrandnak hívták. Lakossága 23 000 fő (2014. január 1-jén)[1] A város életében kiemelt szerepet játszik a halászat és a kikötő. Frederikshavn fontos kikötő a Svédország és Norvégia felé közlekedő kompok számára. A turizmus miatt Skandinávia irányából évente több, mint 2 000 000 ember halad át a városon. A dán nyelvben a frederikshavner, vagyis frederikshavni szó a legkeresettebb lepényhalfajtát jelöli.
1818-ban nyerte el a városi rangot. Frederikshavn legrégebbi épülete, a Fiskerklyngen eredetileg a 16. század közepén épült, de a most a környékén látható házak a 18-19. századból származnak.
Földrajza
[szerkesztés]A történeti kialakulás
[szerkesztés]I. e. 6000 környékén a Kattegat nagyrészt még szárazföld volt. I. e. 4000 körül emelkedett meg a tengerszint addig, hogy a korábbi partvonal helyett Frederikshavn környékéig törjön előre a víz és kialakítsa a Hirsholmene szigetcsoportot és a mintegy 27 km-re fekvő Læsø szigetét.
Ma a partot strandok és homokdűnék alkotják. A város északi felében elhelyezkedő sík Marinevorland fenyérrel és erdővel váltakozó mezőgazdasági haszonterület, szántóföldjein elsősorban gabonatermesztés folyik. A várost déli részén mindössze egy keskeny sávnyi partvonal választja el a város nyugati részéig érő dombságtól.
Magaslatok
[szerkesztés]- Blåhøj
- Pikkerbakken
- Øksnebjerg
Folyók
[szerkesztés]A város környékén található kisebb folyók:
- Bangsbo Å – a Kattegatba torkollik
- Elling Å – a Kattegatba torkollik
- Kragskov Å – a Rugholm Å-ba torkollik
- Rugholm Å – a Kattegatba torkollik
- Skærum Å – az Elling Å-ba torkollik
- Åsted Å – az Elling Å-ba torkollik
A part
[szerkesztés]Frederikshavn (a Skagen és a Sæby) nélkül 32 kilométer hosszú tengerpartja van a Kattegat mentén, az Északi-tenger és a Balti-tenger találkozásánál. A partvonal sík és strandok, valamint dűnék váltogatják egymást rajta. A strandokon homoklerakódások alakultak ki. A víz mélysége 2 kilométeres körzetben körülbelül 4 méter.
Városrészei
[szerkesztés]A dán közigazgatási reform óta Frederikshavn járáshoz tartozik a városon kívül északon Skagen városa és Sæby városa délen. Az új járáshatár egyben a magasabb közigazgatási egység határa is.
Frederikshavnhoz tartoznak a következő községek (Sogn) (Skagen és Sæby városait leszámítva):
- Frederikshavn Sogn - A városmag kikötőivel, 2,5 km hosszú sétálóutcájával, Önkormányzati hivatala, pályaudvara, temploma (Frederikshavn Kirke), uszodája, könyvtára, gimnáziuma, kórháza és rendőrsége. Szintén Frederikshavnhoz tartoznak a Hirsholmene szigetcsoport tagjai.
- Abildgård Sogn – A városközponttól nyugatra fekvő ipari terület, a MAN-művek és annak lakónegyede; az Abildgård Kirke és a Fladstrand Kirke templomai
- Bangsbostrand Sogn – A városközponttól délre a part mentén elhelyezkedő vitorláskikötő, lakónegyed; a római katolikus templom és a Bangsbostrand templom
- Elling Sogn – A centrumtól északra fekszik, magába foglalva Ellinget, ahol az Elling Kirke található, Jerupot a pályaudvarával és a Jerup Kirke templomával, Nielstrupot és Strandbyt annak pályaudvarával, templomával (Strandby Kirke) és a nagy halászkikötővel.
- Åsted Sogn – 5 km a városközponttól nyugatra található és olyan kisközségeket ölel fel, mint Orten Åsted, Kvissel, Rydal és Ravnshøj. Ezen a területen fekszik az Åsted Ådal természetvédelmi terület és számos paraszttanya. Ezek központját a templomok (Åsted Kirke és Kvissel Kirke) és a körülöttük elhelyezkedő temetők képezik.
- Gærum Sogn – a város középpontjától 3 km-re délnyugatra található Gærum településével.
- Skærum Sogn – a városcentrumtól 8 km-re nyugatra fekszik Skærum és Skærum Kirkeby falvait magába foglalva, utóbbiban található a Skærum Kirke templom.
- Flade Sogn – a városmagtól délre lehet megtalálni Kilden faluját a Flade Kirke templommal és Knivholt falujával, melynek Cloostårnet nevű kilátótornya kitűnő kilátást biztosít Vendsyssel nyugati részére.
- Understed Sogn – a város középpontjától 2 km-re délre a parton fekvő Haldbjerg falujával, amelynek temploma a Understed Kirke
A lakosság számának változása
[szerkesztés]Az adatok a Dán Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak.[2][3]
1975 | 1980 | 1985 | 1990 | 1995 | 2000 | 2005 | 2010* | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összesen | 34 522 | 35 559 | 35 559 | 35 500 | 35 114 | 34 853 | 34 975 | 62 007 |
férfi | 17 235 | 17 440 | 17 688 | 17 640 | 17 528 | 17 327 | 16 881 | 30 975 |
nő | 17 287 | 17 598 | 17 871 | 17 860 | 17 586 | 17 526 | 17 094 | 1032 |
10 év alattiak | 5563 | 4917 | 4355 | 4004 | 4169 | 4297 | 3826 | 6261 |
10-19 évesek | 5915 | 6073 | 5690 | 5159 | 4406 | 4051 | 4360 | 7944 |
20-29 évesek | 5123 | 4844 | 5310 | 5410 | 4808 | 4136 | 3271 | 5051 |
30-39 évesek | 4709 | 5339 | 5253 | 4925 | 5006 | 5099 | 4530 | 6646 |
40-49 évesek | 3960 | 4121 | 4688 | 5299 | 5201 | 4846 | 4969 | 9365 |
50-59 évesek | 3901 | 3828 | 3736 | 3946 | 4484 | 5120 | 5011 | 9175 |
60-69 évesek | 2959 | 3191 | 3450 | 3374 | 3310 | 3470 | 4041 | 9155 |
70-79 évesek | 1791 | 1959 | 2182 | 2348 | 2520 | 2525 | 2509 | 5334 |
80-89 évesek | 550 | 675 | 802 | 919 | 1083 | 1154 | 1246 | 2595 |
90-99 évesek | 51 | 90 | 89 | 115 | 125 | 153 | 209 | 468 |
99 év felettiek | 0 | 1 | 4 | 1 | 2 | 2 | 3 | 8 |
- 2007-ben a közigazgatási reform keretében Skagen és Saby térségei betagolódtak Frederikshavn járásába.
Története
[szerkesztés]A város területe évezredek óta lakott. A kőkorszaktól a viking éráig találtak régészeti leleteket, úgy mint halomsírokat, megalitikus sírokat, településeket és a Løgten Mark barlanglakásait. Kedvezően hatott a város fejlődésére a tengerhez való közelség, valamint a Hirsholmene és a Deget sziget körüli természetes kikötésre és horgonyzásra alkalmas helyek. A halászat lehetővé válta után, a középkőkorszakban már lakott volt a vidék. Ebből az időszakból, az i. e. 6. évezredből lakott településre jellemző leleteket találtak. A Donbækgårdene mellett több mint 60 későbbi korokból származó halomsírt találtak a régészek, Gærum közelében pedig bronzkori sírokat tártak fel.
Az eredetileg Fladstrand névre hallgató település kezdetben pár halászházból állt. A Balti-tengerhez való előnyös közelsége miatt haditengerészeti bázissá és stratégiailag fontos ponttá vált. Először a Harmincéves háború során IV. Keresztély dán király veresége következtében a Dániát ekkoriban megszálló német csapatok szükségesnek találták a kikötő védművekkel való ellátását. 1627-ben kezdték meg a Nørdre Skanse, az Északi sánc építését. Az első erődítést továbbiak követték a 17. század folyamán és a biztonság nagyban elősegítette a kereskedelem fellendülését. Ennek következtében 1681-ben Sæby-ből Fladstrandba helyezték a vámszedési központot. Az 1688-ban épített katonai épület, a Krudttårnet, avagy Puskaportorony a mai napig is áll és szintén épségben maradt a Nordre Skanse. A Puskaportorony a gondos állagmegóvásnak köszönheti túlélését, és szimbolikus fontossága miatt belekerült a járás címerébe is. 1690-ben elkezdték építeni a település önálló templomát, a Fladstrand Kirkét.
Az 1709-1720-ig tartó nagy északi háborúban az itteni erődben sáncolta el magát Peter Wessel Tordenskjold. Innen szervezte Norvégiába tartó konvojait és az városból indította támadásait Svédország ellen. 1719-ben Tordenskjold 700 harcosával bevette a svéd Marstrand erődöt, melyre Frederikshavnben évente megemlékeznek Tordenskloldtagen-nek nevezett ünnepség keretében.
A napóleoni háborúk során Dánia 1807 és 1814 között szembekerült a tengeri nagyhatalom Angliával. Emiatt a Krudtårnet-től délre hadikikötő létesítése vált szükségessé. Az 1805-ben elhatározott építkezést 1810 és 1812 között sikerült megvalósítani.
A háború lezárása után a város norvég és svéd partokhoz való közelsége gazdasági, politikai és katonai előnyöket kínált. Emiatt emelkedett az addig Fladstrand (lapospart) névre hallgató halásztelepülés 1818. szeptember 23-án VI. Frigyes dán király nevét kapva kereskedővárossá. A kikötő következtében a város gyorsan a régió kereskedelmi központjává vált. Bírósági épület, gyógyszertár, kereskedőházak épültek, majd 1852-ben rendszeres kompjárat létesült Koppenhága irányában. Egy évvel később megnyílt az olsói, nyborgi és kieli kompjáratok, majd 1881-ben tovább szélesült a paletta a göteborgi járattal. 1871-ben Frenderikshavn és Aalborg között felépült a jütlandi vasút, melynek vonala 1890-ben elérte Skagent, majd 1899-ben Sæbyt. A 19. századi iparosodás először a kikötőt érintette, hajógyárak és dokkok épültek. 1871-ben megalapították a Danyard és a Frederikshavn Værft & Tørdok hajógyárakat. 1883-ban létrejött a Burmeister & Wain motorgyár, melyből később a MAN B&W Alpha Diesel vállalata kifejlődött. Az idevonzott munkaerő 1870 és 1890 között megduplázta a város lakosságát. A Fladstrand Kirke szűkké vált, ezért 1890 és 1892 között felépítették a jóval reprezentatívabb, 1100 ülőhelyet számláló Frederikshavn Kirke templomát. 1902-ben a város déli részét újabb templom épült, a Bangsbostrand Kirke.
Az első világháborút Dánia semlegességben vészelte át, így minimális katonai összpontosításon kívül más esemény nem történt a városban. A második világháború ennél sokkal jelentősebb eseménynek bizonyult. Mindenekelőtt a város stratégiai fekvése miatt rendezkedtek be itt a német megszálló csapatok folyamán, Frederikshavnt a védelmi körzet középpontjának megtéve. A másik három védelmi körzet középpontja Aalborg, Esbjerg és Hanstholm volt. Frederikshavn-ből indult a német flotta Norvégia elleni műveletére 1940-ben. Később a területet az Atlanti fal részévé kívánták tenni, ezért a németek erőd- és bunkerrendszert építettek a Pikkerbakken és a Nordstrand környékére, melyet 1943-ban Erwin Rommel tábornagy is megtekintett. Az összesen 350 darab létesítményből 250 a mai napig áll.
Kikötők
[szerkesztés]A város kikötői északról dél felé haladva:
- Rønner kikötő (Rønnerhavn): élményhajókat, csónakokat és halászhajókat fogadó kikötő
- Északi sánc kikötő (Nordre Skanse Havn): csónakkikötő
- Frederikshavn kikötő (Frederikshavn Havn): kereskedelmi kikötő
- Hadikikötő (Flådehavn): hadihajók, jégtörők, királyi jachtok és kiképzőhajók kikötője
- Tengeri sportok kikötője (Søsportshavn): élményhajókat, csónakokat és lakóhajókat kiszolgáló kikötő
- Neppen kikötője (Neppens Havn): csónakkikötő
A kompszolgálat járatai Frederikshavnt a norvég főváros Oslóval, a svéd Göteborggal és Læsøval kötik össze.
Főbb nevezetességei
[szerkesztés]- A Palm Beach. A járás vezetése a partot 100 pálmafával ültette be.
- A Bangsbo Múzeumot egy 1750-ben emelt udvarházban rendezték be a város délnyugati részében. Az ház egyike a legrégebben épült és épségben megmaradt épületeknek a település halászfalu korszakából. Az épületcsoport a 16. században épült, de a mai épületek a 18. századból valók.
- Frederikshavni Művészeti Múzeum (Frederikshavn Kunstmuseum)
- Frederikshavni Hajógyári Történeti Társaság (Værftshistorisk Selskab Frederikshavn)
- Tordenskiold Fesztivál, amelyet 1998 óta rendeznek meg.
- Villám Fesztivál, amelyet kétévente rendeznek meg.
Gazdaság
[szerkesztés]Olyan cégek települtek a térségbe, mint a MAN/BW Alpha, a Martin és kiépült a Frederikshavni Haditengereszeti Bázis (Flådestation Frederikshavn), mely Danmark gyakorlóhajónak, a jégtörőknek és a királyi jachtnak, a Dannebrog-nak horgonyzóhelye.
Az 1990-es években a hajóipar hanyatlásával Frederikshavn Észak-Jütland többi részéhez hasonlóan erősen szenvedett a munkanélküliségtől. A város legnagyobb munkahelye, a Danyard hajógyár az 1990-es évek végén bezárt, miáltal több mint 2000 dolgozó került utcára. A mai napig folyik a munka a nagy hajóépítő dokkok környékén, mivel sok kisebb cég bérel területeket arra. 2008 nyarán a munkanélküliségi ráta Dánia többi részéhez hasonlóan a valaha volt legalacsonyabbra, 2% környékére esett. Más járásokhoz hasonlóan a fiatalok nagyobb városokba költöznek. Ezeket a folyamatokat meggátolandó a járás innovatív projekteket indított a turisták odavonzása és a helyi lakosság megőrzése céljából. A tönkrement hajóipar helyett megpróbáltak a kereskedelemre és a turizmusra támaszkodni anyagilag. Frederikshavn megkezdte a kizárólag megújuló energiaforrásra való átállást, mellyel első lenne a világon a hasonló méretű városok közül. A tervek szerint még a közlekedés és a szállítás is megújuló energiával menne. A folyamat vége előreláthatóan 2015-ben lesz.[4]
A város nevezetes szülöttei
[szerkesztés]- Gitte Aaen - kézilabdázó
- Claus Borre - sportújságíró
- Karl Bovin - művész
- Sven Bovin - kőfaragó
- Frederik Bramming - grafikus
- Agnete Brittasius - művész
- Mogens Damm - politikus
- Jens Gaardbo - újságíró
- Bent Haller - író
- Susanne Grandt Jakobsen - író
- Jens Christian Larsen - parlamenti képviselő a dán parlamentben (Folketing)
- Lotte Kiærskou - kézilabdázó
- Erik Mortensen (1926-1998) - haute couture dizájner
- Peter Møller - futballista
- Connie Nielsen - színésznő
- Elsebeth Gerner Nielsen - parlamenti képviselő és volt kultuszminiszter
- Harald Nielsen - futballista
- Allan Olsen - költő és énekes
- FS Orlon - énekes és zenész, gitáros
- Lene Siel - énekesnő
- Tina Siel - énekesnő
- Ronnie Strøm - énekes és zenész, gitáros
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Borlänge, Svédország
- Bremerhaven, Németország
- Paamiut, Grönland
- Larvik, Norvégia
- North Tyneside, Egyesült Királyság
- Rovaniemi, Finnország
- Riga, Lettország
- Vestmannaeyjar, Izland
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BEF44: A város belterületi lakossága január 1-jén a Dán Statisztikai Hivatal adatai
- ↑ Dán Statisztikai Hivatal, BEF1: Folketal pr. 1. januar efter kommune/amt, civilstand, alder og kon.
- ↑ Dán Statisztikai Hivatal, BEF44: Folketal den 1. i kvartalet efter kommune, kon, alder, civilstand, herkomst, oprindelsesland og statsborgerskab.
- ↑ A megújuló energiaforrások nagymértékű kihasználása Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Külügyminisztérium. Utolsó hozzáférés 2011. január 23.
Források
[szerkesztés]BEF44: A város belterületi lakossága január 1-jén a Dán Statisztikai Hivatal adatai.
Források
[szerkesztés]- Christensen, Erik S.. Halvtredserne (dán nyelven). Frederikshavn: Bangsbomuseet (2000)
- Munk Petersen, Hans. Kirker i Frederikshavn Kommune. Frederikshavn: Bangsbomuseet (1987)
- Kirkegaard, Jens. Frederikshavn Kommuneatlas, A Frederikshavni önkormányzat és a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködésében (dán nyelven), København: Skov- og Naturstyrelsen (1999)