Ugrás a tartalomhoz

Fred Rogers

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fred Rogers
Született1928. március 20.[1][2][3]
Latrobe
Elhunyt2003. február 27. (74 évesen)[2][1][3]
Pittsburgh
Állampolgárságaamerikai
HázastársaJoanne Rogers
Gyermekeikét gyermek
SzüleiNancy Flagg
Foglalkozása
Iskolái
  • Dartmouth Főiskola
  • Rollins College (Bachelor of Music)
  • Thiel College
  • Pittsburghi Egyetem
  • Pittsburgh Theological Seminary (Bachelor of Divinity)
  • Greater Latrobe Senior High School
  • Fanny Edel Falk Laboratory School
Kitüntetései
SírhelyeUnity Cemetery[6]
Fred Rogers aláírása
Fred Rogers aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fred Rogers témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fred McFeely Rogers (Latrobe, 1928. március 20. – Pittsburgh, 2003. február 27.), más néven Mister Rogers, amerikai televíziós műsorvezető, író, producer és presbiteriánus lelkész volt. A Mister Rogers' Neighborhood című gyerekeknek szóló televíziós sorozat alkotója és műsorvezetője volt. A műsor 1968-tól 2001-ig futott.

Élete

[szerkesztés]

1928. március 20-án született a pennsylvaniai Latrobe-ban, a 705 Main Street-en, körülbelül 64 km-re Pittsburgh-től.[7] Apja, James Hillis Rogers "rendkívül sikeres üzletember" volt,[8] a McFeely Téglatársaság elnöke. A cég Latrobe legnagyobb vállalatai közé tartozott. Édesanyja, Nancy (születési nevén McFeely) pulóvereket kötött az Európában harcoló nyugat-pennsylvaniai amerikai katonáknak, és rendszeresen önkénteskedett a Latrobe kórházban. Kezdetben arról álmodott, hogy orvos lesz, de végül a kórházi önkéntes munka mellett döntött. Apja, Fred Brooks McFeely, akiről Rogers a nevét kapta, vállalkozó volt.

Rogers egy nagy, háromemeletes téglaházban nőtt fel Latrobe-ban, a Weldon Street 737. szám alatt.[7][9] Volt egy nővére, Elaine, akit Rogersék 11 éves korában fogadtak örökbe.[9] Rogers gyermekkora nagy részét egyedül töltötte, bábokkal játszott, és nagyapjával is sokat volt együtt. Ötéves korában kezdett el zongorázni.[10] Egy felmenője, Johannes Meffert (1732) révén Rogers a hatodik unokatestvére Tom Hanks amerikai színésznek, aki az Egy kivételes barát (2019) című filmben alakítja őt.[11]

Rogersnek nehéz gyermekkora volt. Félénk, zárkózott és túlsúlyos gyerek volt, aki asztmás rohamai miatt gyakran otthon maradt.[8] Gyerekkorában a súlya miatt piszkálták, és "Kövér Freddy"-nek hívták.[12] Morgan Neville, a Won't You Be My Neighbor? című 2018-as dokumentumfilm rendezője szerint: Rogersnek "magányos gyerekkora volt ... Azt hiszem, amennyire csak tudott, összebarátkozott önmagával. Volt hasbeszélő bábuja, voltak [kitömött] állatai, és saját világokat teremtett a gyerekszobájában".[12]

Rogers a Latrobe középiskolába járt, ahol leküzdötte félénkségét.[13] "Az elején nehéz volt számomra" - mondta Rogers 1984-ben Terry Grossnak. "Aztán szereztem néhány barátot, akik rájöttek, hogy a lényeget tekintve rendben vagyok. És az egyikük ... a focicsapat vezetője volt".[14] A diáktanács elnöke, a National Honor Society tagja és az iskolai évkönyv főszerkesztője lett.[13] 1948-ban, 20 évesen jelentkezett a sorozásra a pennsylvaniai Greensburgben, ahol 1-A (hadköteles) besorolást kapott.[15] Azonban 1950. október 12-én a Fegyveres Erők orvosi vizsgálatát követően státuszát 4-F-re (szolgálatra alkalmatlan) változtatták.[15] Egy évig a Dartmouth Főiskolán tanult, majd átiratkozott a floridai Winter Parkban található Rollins College-ba,[10] ahol 1951-ben magna cum laude diplomát szerzett zeneművészeti szakon.[16][17]

1962-ben magna cum laude diplomát szerzett a Pittsburghi Teológiai Szemináriumban,[18] majd 1963-ban az Egyesült Presbiteriánus Egyház Pittsburghi Presbitériuma pappá szentelte.[19] Felszentelt lelkészként az volt a küldetése, hogy a televízión keresztül a gyermekek és családjaik számára szolgálatot nyújtson. Rendszeresen megjelent az egyházi tisztviselők előtt, hogy megtartsa felszentelését.[20]

Magánélete

[szerkesztés]

A Rollins College-en ismerkedett meg Sara Joanne Byrd-del. 1952-ben házasodtak össze, és Rogers 2003-ban bekövetkezett haláláig voltak együtt.[21][22] Joanne "elismert zongorista" volt.[23] Maxwell King szerint Rogers "elképesztően hűséges volt".[24][25] 1970-ben peszketáriánus (halevő) lett, a nyolcvanas években pedig vegetáriánus.[26] Elmondása szerint "semmit nem tudott megenni, aminek anyja van".[27] A nyolcvanas évek közepén a Vegetarian Times egyik tulajdonosa lett.[27]

Halála és megemlékezései

[szerkesztés]

Rogers 2001-es nyugdíjba vonulása után is sokat dolgozott az FCI-vel, vallást és spiritualitást tanulmányozott, nyilvános szerepléseken vett részt, utazott, és Douglas Nowicki érsekkel, a főiskola rektorával együtt dolgozott a róla elnevezett gyermekmédiaközponton a latrobe-i Saint Vincent College-ban.[28] 2002 nyarára krónikus gyomorfájása elég erős lett ahhoz, hogy orvoshoz forduljon, és 2002 októberében gyomorrákot diagnosztizáltak nála.[29] A 2003-as Rose Parade nagykövete volt, Art Linkletterrel és Bill Cosbyval együtt.[30] Január 6-án Rogers gyomorműtéten esett át. Kevesebb mint két hónappal később, 2003. február 27-én,[31][32] egy hónappal 75. születésnapja előtt hunyt el pittsburghi otthonában, 50 éves felesége, Joanne mellett. Amikor kómában volt, Nowicki érsektől megkapta a katolikus egyház utolsó áldását.[10][32][33] Másnap a Pittsburgh Post-Gazette címlapja foglalkozott Rogers halálával, és egy egész rovatot szentelt halálának és hatásainak.[32] Az újság arról is beszámolt, hogy délben az internet "már tele volt elismerő írásokkal" a szülők, nézők, producerek és írók körében. Rogers halálát széles körben gyászolták. A legtöbb amerikai nagyvárosi újság a címlapján közölte a gyászjelentését, egyesek pedig egész rovatokat szenteltek a haláláról szóló tudósításnak. A WQED a halála estéjén műsorokat sugárzott Rogersről; a Post-Gazette arról számolt be, hogy a közvetítés nézettsége háromszorosa volt a szokásos nézettségnek.[34] Március 4-én az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott egy határozatot Rogers tiszteletére, amelyet Mike Doyle pennsylvaniai képviselő támogatott.[35]

Rogers temetése 2003. március 1-jén zajlott zártkörű módon. A temetést a Latrobe-i Unity temetőben lévő Unity Chapelben tartották, amelyet Rogers édesapja újított fel.[36] Körülbelül 80 munkatárs, közeli hozzátartozó és barát vett részt a szertartáson, amelyet "nagy titokban terveztek, hogy a hozzá legközelebb állók négyszemközt gyászolhassanak". John McCall tiszteletes, a Rogers család templomának, a Squirrel Hill-i Sixth Presbiteriánus templomnak a lelkésze mondta a szentbeszédet. William Barker tiszteletes, a nyugdíjas presbiteriánus lelkész, aki "Rogers úr közeli barátja" és "Mr. Platypus hangja volt a műsorában", felolvasta Rogers kedvenc bibliai szakaszait.[36] Rogers-t a pennsylvaniai Latrobe-ban lévő Unity temetőben temették el, az édesanyja családjának mauzóleumában.

2003. május 3-án nyilvános megemlékezést tartottak a pittsburghi Heinz Hallban. A Post-Gazette szerint 2700-an vettek részt a megemlékezésen. Itzhak Perlman hegedűművész, Yo-Yo Ma csellista és Alan Morrison orgonista is fellépett Rogers tiszteletére. A szertartást Barker tartotta; jelen volt még Elsie Hillman pittsburghi filantróp, David Hartman, a Good Morning America korábbi műsorvezetője, Eric Carle, A telhetetlen hernyócska szerzője és Marc Brown, az Arthur alkotója. Teresa Heinz üzletasszony és filantróp, Pat Mitchell, a PBS elnöke és Saleem Ghubril, a Pittsburgh Project ügyvezető igazgatója mondott beszédet.[37] Jeff Erlanger, aki 1981-ben (10 éves korában) szerepelt a Mister Rogers' Neighborhood-ban, szintén felszólalt. A megemlékezést a pittsburghi televíziós csatornák és weboldalak a nap folyamán többször is közvetítették.[38]

Diszkográfia

[szerkesztés]
  • Around the Children's Corner (Josey Carey-vel), 1958, Vernon Music Corporation, OCLC 12310040
  • Tomorrow on the Children's Corner (Josie Carey-vel), 1959[39]
  • King Friday XIII Celebrates, 1964[40]
  • Won't You Be My Neighbor?, 1967[41]
  • Let's Be Together Today, 1968[41]
  • Josephine the Short-Neck Giraffe, 1969[41]
  • You Are Special, 1969[41]
  • A Place of Our Own, 1970[41]
  • Come On and Wake Up, 1972[42]
  • Growing, 1992[43]
  • Bedtime, 1992[42]
  • Won't You Be My Neighbor? (cassette and book), 1994, Hal Leonard, OCLC 36965578
  • Coming and Going, 1997[44]
  • It's Such A Good Feeling: The Best Of Mister Rogers, 2019, Omnivore Recordings, posztumusz kiadás[45]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b GeneaStar
  4. ↑ https://www.loc.gov/about/awards-and-honors/living-legends/fred-rogers/
  5. ↑ https://www.senate.gov/pagelayout/reference/two_column_table/Presidential_Medal_of_Freedom_Recipients.htm, 2017. január 12.
  6. ↑ Atlas Obscura, https://www.atlasobscura.com/places/the-grave-of-mr-rogers-latrobe-pennsylvania
  7. ↑ a b Harpaz, Beth J.: Mister Rogers: 'Won't you be my neighbor?' fans can check out Fred Rogers Trail. Burlington Free Press , 2018. július 18. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
  8. ↑ a b Early Life. Fred Rogers Center for Early Learning & Children's Media . (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  9. ↑ a b King (2018), p. 19.
  10. ↑ a b c DeFranceso, Joyce. „Remembering Fred Rogers: A Life Well-Lived: A look back at Fred Rogers' life”, Pittsburgh Magazine, 2003. április 1.. [2005. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. január 17.) 
  11. ↑ Tom Hanks just found out he's related to Mister Rogers. CNN , 2019. november 19. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  12. ↑ a b Breznican, Anthony: The relics of Mister Rogers: 7 emotional items from the new film Won't You Be My Neighbor?. EW.com , 2018. június 9. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
  13. ↑ a b Legendary Locals of Latrobe. Charleston, South Carolina: Arcadia Publishing, 52. o. (2015). ISBN 978-1-4671-0184-4 
  14. ↑ Gross (1984), event occurs at 4.27.
  15. ↑ a b Celebrating Mr. Rogers at the National Archives U.S. National Archives. Retrieved September 14, 2021.
  16. ↑ „It's a Sad Day in This Neighborhood”, Los Angeles Times, 2003. február 28. (Hozzáférés: 2018. október 30.) 
  17. ↑ „Fred M. Rogers Receives Degree From Seminary”, The Latrobe Bulletin, 1962. május 10. (Hozzáférés: 2020. június 2.) 
  18. ↑ Vol 1960–1965: Annual Catalogue of the Pittsburgh Theological Seminary. Internet Archive . Pittsburgh Theological Seminary, 1965 (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  19. ↑ „On Sunday: Fred M. Rogers To Be Ordained”, The Latrobe Bulletin, 1963. június 8. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.) 
  20. ↑ Mr. Rogers was a televangelist to toddlers. CNN.com, 2019. november 23. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  21. ↑ „Fred Rogers' widow reveals the way he proposed marriage—and it's so sweet”, Today.com, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2019. július 25.) 
  22. ↑ King (2018), p. 54.
  23. ↑ Children's Museum of Pittsburgh to honor Joanne Rogers with its 2016 Great Friend of Children Award. Children's Museum of Pittsburgh, 2016. február 3. (Hozzáférés: 2019. július 25.)
  24. ↑ King (2018), p. 208.
  25. ↑ „Joanne Rogers, Widow Of Fred Rogers, Dies At Age 92”, KDKA-TV, 2021. január 14.. [2021. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 14.) 
  26. ↑ Rick Sebak (host/producer). My Interview with Fred [video clip]. WQED.
  27. ↑ a b King (2018), p. 9.
  28. ↑ King, pp. 338, 344.
  29. ↑ King, pp. 343–344.
  30. ↑ King, p. 344.
  31. ↑ „My friend, Mr. Rogers”, Pittsburgh Post-Gazette, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2019. július 5.) 
  32. ↑ a b c „Fred Rogers dies at 74”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. február 28.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  33. ↑ King, p. 348.
  34. ↑ „Rogers' death gets front-page headlines”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. március 2.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  35. ↑ „It's a beautiful day in the U.S. House as Congress honors Fred Rogers”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. március 5.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  36. ↑ a b „Friends, relatives mourn death of Mr. Rogers”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. március 2.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  37. ↑ „Pittsburgh bids farewell to Fred Rogers with moving public tribute”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. május 4.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  38. ↑ „Appreciation: Mister Rogers will always be part of our neighborhood”, Pittsburgh Post-Gazette, 2003. május 3.. [2022. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 17.) 
  39. ↑ Savage, Letitia Stuart. Horne's: The Best Place to Shop After All (angol nyelven). Arcadia Publishing, 131. o. (2019. november 18.). ISBN 978-1-4671-3835-2 
  40. ↑ „Misterogers' neighborhood of make-believe is on records”, The Ottawa Citizen, 1964. június 13., 22. oldal 
  41. ↑ a b c d e Current Biography Yearbook (angol nyelven). H. W. Wilson Company, 355. o. (1972. november 3.) 
  42. ↑ a b Biography Today Performing Artists: Profiles of People of Interest to Young Readers (angol nyelven). Omnigraphics Incorporated, 126. o. (2004. február 1.). ISBN 978-0-7808-0709-9 
  43. ↑ Encyclopedia of Television. Google Books
  44. ↑ McCormick, Moira. Almost 30, 'Neighborhood' Is Still Central To Kids' TV; Youngheart Eyes Mainstream, 70. o. (1998. január 31.) 
  45. ↑ Mister Rogers — It's Such A Good Feeling: The Best Of Mister Rogers (amerikai angol nyelven). Omnivore Recordings, 2019. október 4. (Hozzáférés: 2020. július 9.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fred_Rogers&oldid=27463166”