Frangepán Flóra
Megjelenés
Frangepán Flóra | |
Született | 17. század nem ismert |
Elhunyt | 18. század nem ismert |
Álneve | Ozolyi Flóra |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Frangepán Ferenc Kristóf |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Terszati őrgróf Frangepán Flóra (írói álnevén Ozolyi Flóra) (17. század közepe–18. század első fele) apáca, műfordító, író.
Élete
[szerkesztés]Frangepán Ferenc Kristóf és De Naro Lullia (Júlia) leánya volt. Apját 1671. április 30-án Zrínyi Péterrel együtt a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt Bécsújhelyen lefejezték. Vagyonukat elkobozták. Apja halála feletti fájdalma miatt a pozsonyi Klarissza rendi apácák közé lépett.[1] A Frangepán nevet császári átok sújtotta, ezért vette fel apja lakhelyéről az Ozolyi álnevet. Az apácarendben kezdett el műfordításokkal foglalkozni. „Fordításait a korhoz képest erőteljes, magyar zamatú nyelv jellemzi.”[2]
Munkái
[szerkesztés]- Lelki oskola és a jó halálnak mestersége. Latinból ford. Pozsony, 1722.
- A megdicsőitett penitenczia tartásnak eleven példája. Pozsony, 1722. (Seraphicus szent Ferencz élete. Irta Bonaventura kardinális; ford. németből valamely Clarissa szűz.) 440 lap
- A halandó testben szenvedő halhatatlan Istennek historiája... Pozsony, 1727. (Stanihurstius után ford. 2. jav. kiadás. Nagyszombat, 1770., utolsó jav. kiadás. Eger, 1776.)
- Az ur kinszenvedése. Pozsony, 1727. (Stanihurtius után latinból ford.)
- Jó reménységnek hajócskája. Buda, 1743.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mák Ferenc: Tersattói emlékek pp. 5, 2010. szeptember 17.
- ↑ ifj. Fehérpataky László (1876. május 28.). „Néhány írónő a múlt századból”. Magyarország és a Nagyvilág 12 (22), 339. o.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János XIX. kötet, 946. hasáb.
- ifj. Fehérpataky László (1876. május 28.). „Néhány írónő a múlt századból”. Magyarország és a Nagyvilág 12 (22), 339. o.