Ugrás a tartalomhoz

Franchise-szerződés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Franchise szerződés szócikkből átirányítva)

Ez a szócikk a franchise vállalkozási formaként történő alkalmazása során szükséges szerződésről szól. Ebben az összefüggésben két alapvető változata ismert: a rendszerint nemzetközi vagy regionális hálózatfejlesztés kapcsán alkalmazott, úgynevezett mester-franchise, valamint az egy adott országon belül alkalmazott franchise-szerződés[1]. A szócikk csak az utóbbi változattal foglalkozik.

Nemzetközi kitekintés és a magyar gyakorlat

[szerkesztés]

A franchise sajátos jogi hátterével hosszú ideig nem foglalkoztak a jogalkotók. Sajátossága abból adódik, hogy a vállalkozási formának és az azt szabályozó szerződésnek a kötelmi jog mellett szoros és kiegyensúlyozott kapcsolata van a versenyjoggal. Ennek oka az, hogy a vállalkozói franchise alapjában véve egy vertikális kartell.

A magyar és az uniós franchise-jog alapjainak megfogalmazását az Európai Unió Bíróság Pronuptia-ügye[2] indította el 1986-ban[3]. A franchise-szerződés atipikus jellege miatt az ügy a csoportmentességi rendeletek megalkotásához vezetett[4]. Nincs azonban uniós szinten átfogó szabályozás, csak egy, az Európai Franchise Föderáció (EFF) által elfogadott Etikai kódex, amit a Magyar Franchise Szövetség mint az EFF tagja is érvényben tart[5]. Ezen túl az egyes tagországok belső szabályokat alkottak, mint tette ezt az új Polgári törvénykönyvvel Magyarország is.

Eltérő a jogrend és a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a trösztellenes és fogyasztóvédelmi ügynökség (FTC - Federal Trade Commission) az 1978-ban elfogadott első szabály (Franchise rule(wd)) megjelenését követően számos további (jog)szabályt vezetett be. Azóta, a franchise-szerződések atipikus volta miatt, a franchise mint vállalkozási forma szövetségi és állami szinten példátlan szabályozási kihívásokkal néz szembe, ezért az amerikai érdekképviseleti szervezet (IFA - International Franchise Association) külön jogi központot (IFA Law Center) hozott létre[6] a számos és összetett probléma kezelésére.

A szervezett franchise-vállalkozói közösséget világméretekben is képviselő Franchise Világtanács (amelynek a magyar szövetség is tagja), a vállalkozási forma innovatív jellegének megőrzése érdekében, az önszabályozás híve. A 2015-ben elfogadott deklarációjában rögzíti, hogy a "Franchise Világtanács az önszabályozást támogatja a franchise etikai alapelvei révén" és óvva inti a kormányokat túlszabályozásoktól.[7]

A Franchise Világtanács felfogását megalapozottan kritizálja az Európai Parlament, amikor állásfoglalásában elfogadva az önszabályozás elvét, rögzíti, hogy a franchise-vállalkozások többsége nem tagja azon szervezeteknek, amelyek magukra nézve kötelezőnek tartják az etikai kódex szerinti működést.[8]

A teljeskörű jogi szabályozás és az önszabályozás közti eltérő helyzetet a magyar joggyakorlat számos alkalommal rugalmasan áthidalta, amikor peres eljárásban a Magyar Franchise Szövetséget kérte fel szakértőként, amelynek eredményeként a Szövetség etikai kódex szerinti állásfoglalása perben döntő jelentőséggel bírt.[9][10]

Magyarországon törvényi szabályozás hiányában a franchise-nak sokáig nem is volt - és gyakorlatilag ma sincs - általánosan használt magyar neve. Az addigi kísérletek, a joglás vagy névjoglás szavak nem terjedtek el széles körben.[11][12] A jogbérleti (franchise) szerződés fogalmát a franchise-szerződésre a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv vezette be,[13] amely ezt a szerződésfajtát jogbérleti szerződésnek nevezi. A szerződő felek elnevezése: a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.

A Polgári Törvénykönyv által bevezetett új elnevezés helyett Magyarországon a gyakorlatban továbbra is a franchise-szerződés kifejezést használják.

A franchise-szerződés szokásos szabályai

[szerkesztés]

A névhasználat

[szerkesztés]
  • A névhasználati jog átadása kötelező fogalmi eleme a franchise-szerződésnek. Szinte minden esetben bejegyzett védjegy (esetleg több védjegy) használatának jogát adják át, és szavatolnak azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezt a névhasználatot akadályozná vagy kizárná.
  • Közkeletű tévhit ellenére cégnév nem lehet franchise-szerződés tárgya, legfeljebb a cégnév vezérszavának használatáról lehet szó (amely egyben általában bejegyzett védjegy is). Ennek indoka az, hogy a cégnév használata nem engedhető át, mivel ez a forgalomban zavarokat okozna – sem a partnerek, sem a hatóságok, sem a fogyasztók nem tudnák, melyik céggel (jogi személlyel) kerültek kapcsolatba.
  • A franchise-szerződés nem jár a fogyasztók megtévesztésével, mivel például egy gyorsétterem-lánc saját (ún. központi) egységei ugyanolyan alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint a franchise-szerződés keretében létesült, illetve üzemeltetett egységek. Amikor betérünk egy étterembe, nem figyelünk erre a kettősségre.

Az üzletviteli tapasztalat

[szerkesztés]

A névhasználat mindig konkrét termék előállítását és/vagy szolgáltatás nyújtását célozza. Az üzletviteli tapasztalat sokféle lehet:

  • szabadalommal oltalmazott találmány,
  • formatervezési mintaoltalommal védett forma (design),
  • know-how (értékkel bíró üzleti titok)
  • egyéb üzemszervezési megoldás
  • iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló egyéb üzletviteli megoldás (például az üzletek berendezési tárgyai, a falak színe, a pénztárgépek billentyűzete stb.) átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával.

Az átadó egyéb kötelezettségei

[szerkesztés]

A franchise-átadó egyéb kötelezettségeket is vállalhat, például finanszírozást, a számára fennálló beszerzési előnyökből való részesítést.

Az átvevő kötelezettségei

[szerkesztés]
  • A franchise-szerződés alapján az átvevő általában egy kezdőösszeget fizet ("beugró"), azután a megállapodás alapján fizet díjat a névhasználatért, illetve az egyéb átadói szolgáltatásokért.
  • A franchise-szerződés az átvevő számára gyakran szerződéskötési kötelezettséget is előír, így például köteles az átadó bizonyos termékeit megvásárolni, ezeket mással nem helyettesítheti, a termékpalettától nem térhet el, segédanyagokat (például tisztítószert) csak a franchise-adótól vásárolhat stb.
  • Az átvevő köteles minden olyan biztosítási szerződést megkötni és fenntartani, amit a szerződés előír.
  • A szolgáltatás vagy termék árképzésénél nem térhet el a megállapodástól (így például nem fordulhat elő, hogy azonos gyorsétterem-lánchoz tartozó éttermek egymás között árversenyt folytatnak).
  • Mindig kikötik, hogy a franchise-vevő nem adhat másnak allicenciát, mivel akkor borulna a szerződéses rendszer, a felhasznált név imázsa sérülne.

Versenyjogi kérdések

[szerkesztés]

A franchise-szerződések bizonyos versenykorlátozásokkal (például piacfelosztás) járhatnak. A tiltott versenykorlátozások miatt esetenként versenyfelügyeleti eljárások indulhatnak.

A magyar szabályozás: a jogbérleti (franchise) szerződés

[szerkesztés]
  • A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv először tartalmaz közvetlen törvényi szabályozást.[14] LI. Fejezetként[15] megalkotta és bevezette a jogbérleti (franchise) szerződés fogalmát. Ugyancsak rögzítette a szerződéses feleket: a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.

A jogbérleti szerződés fogalma, a felek

[szerkesztés]
  • A jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles.[16] Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.[17]

A szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása

[szerkesztés]

A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását.[18] A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.[19]

Ellátási kötelezettség

[szerkesztés]

Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.[20]

A jóhírnév megóvása

[szerkesztés]

A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.[21]

Utasítási és ellenőrzési jog

[szerkesztés]
  • A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.[22]
  • Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.[23]
  • A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.[24]

A szerződés megszűnése

[szerkesztés]
  • A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a 3. és az azt követő években 3 hónap.[25]
  • A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik.[26]

Antiglobalista kritikák

[szerkesztés]

A franchise-szerződések ellen gyakoriak az antiglobalista fellépések. Előfordultak már támadások gyorséttermek ellen. A kritikák főleg azt hangsúlyozzák, hogy a külföldi tőke behatolásának eszközeként a franchise-szerződések a részt vevő hazai vállalkozókat kiszolgáltatják, alárendelt szerepre kárhoztatják, míg a kisvállalkozások megélhetését közvetlenül veszélyeztetik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mandel Katalin, Darázs Lénárd: Franchise vállalkozás, Magyar Franchise Szövetség, Budapest, 2011. ISBN 978 963 08 1520 8
  2. ↑ Uniós rövid összefoglaló angolul: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:61984CJ0161_SUM&from=HR Hozzáférés: 2024. december 30.
  3. ↑ Rövid történeti áttekintés angolul: Franchise law history in the EU, https://www.franchise-law.com/franchise-law-history-in-the-eu.shtml Hozzáférés: 2024. december 30.
  4. ↑ A franchise-vállalkozásokat is érintő csoportmentesítések 2022. évi helyzetét a Expert Report on the review of the Vertical Block Exemption Regulation tekinti át https://competition-policy.ec.europa.eu/system/files/2022-02/kd0122032enn_VBER_dual_distribution_2.pdf. Hozzáférés: 2024. december 30.
  5. ↑ Az Etikai kódex magyar változata a Magyar Franchise Szövetség oldalán olvasható: https://franchise.hu/a_szovetseg/etikai_k%c3%b3dex/ Hozzáférés: 2024. december 30.
  6. ↑ Erről az amerikai szövetség közleményt adott ki: International Franchise Association Announces Formation Of “IFA Law Center” https://www.franchise.org/media-center/press-releases/international-franchise-association-announces-formation-of-ifa-law Hozzáférés: 2024. december 30.
  7. ↑ "Franchise-specific regulation not generated by government does not mean that no regulation should frame the franchise industry. The franchise communities in the member countries of the World Franchise Council support franchise-specific self-regulation, which is not in contradiction with national business law, as the best collective framework for defining the balance that must be sought between any franchisor and its franchisee in their respective relationships. The World Franchise Council supports self-regulation by means of its Principles of Ethics for franchising." https://worldfranchisecouncil.net/declarations/urging-legislative-restraint/ Hozzáférés: 2024. december 30.
  8. ↑ "Az Európai Parlament 13. tudomásul veszi a franchise Európai Franchise Szövetség által kidolgozott európai etikai kódexét, amely önszabályozói alapon a franchise-ágazat bevált gyakorlatai előmozdításának hatékony eszköze lehet, ugyanakkor megjegyzi, hogy a kódexet a franchise-vevők alapvetően kritizálták, rámutatva többek között arra, hogy a kódex 2016-os felülvizsgálatát megelőzően erősebben fogalmazott a franchise-adó kötelezettségvállalásai tekintetében; a megfelelő megoldás megtalálása érdekében mind a franchise-adókat, mind a franchise-vevőket mindkét oldal kiegyensúlyozott és tisztességes képviseletének biztosítására ösztönzi;
    14. sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a kódex az Európai Unióban működő franchise-ok csupán szűk kisebbségére vonatkozik, mivel a franchise-ok többsége sem az Európai Franchise Szövetségnek, sem azoknak az országos egyesületeknek nem tagja, amelyek elfogadták a kódexet, és számos tagállam nem rendelkezik országos franchise-szövetségekkel; A franchise működése a kiskereskedelmi ágazatban
    Az Európai Parlament 2017. szeptember 12-i állásfoglalása a franchise működéséről a kiskereskedelmi ágazatban (2016/2244(INI))
    https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2017-0322_HU.html Hozzáférés: 2024. december 30.
  9. ↑ A franchise szabályozási háttere – a magyar és nemzetközi szabályok https://doboslegal.eu/a-franchise-szabalyozasi-hattere-a-magyar-es-nemzetkozi-szabalyok/ Hozzáférés: 2024. december 30.
  10. ↑ Példaként említhető a Family Frost ügye, BH (2000/458)
  11. ↑ http://fk.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=426&Itemid=10
  12. ↑ Archivált másolat. [2009. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 29.)
  13. ↑ LI. Fejezet, 6:376. § - 6:380. §
  14. ↑ Archivált másolat. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  15. ↑ 6:376. § - 6:380. §
  16. ↑ Ptk. 6:376. § (1) bek.
  17. ↑ Ptk. 6:376. § (2) bek.
  18. ↑ 6:377. § (1) bek.
  19. ↑ 6:377. § (2) bek.
  20. ↑ 6:378. §
  21. ↑ 6:379. §
  22. ↑ 6:380. § (1) bek.
  23. ↑ 6:380. § (2) bek.
  24. ↑ 6:380. § (3) bek.
  25. ↑ 6:381. § (1) bek.
  26. ↑ 6:381. § (2) bek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Franchise-szerződés&oldid=27729840”