Ugrás a tartalomhoz

Sziklay János

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Frömmel János szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze a következővel: Sziklai János.
Sziklay János
SzületettFrömmel János
1857. április 2.[1]
Veszprém
Elhunyt1945. november 25. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sziklay János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2. – Budapest, 1945. november 25.[3]) hírlapíró, író, műfordító.

Élete

[szerkesztés]

Sziklay Jeromos és Grizinger Mária fia. Iskoláit Veszprémben, Székesfehérvárott és Pozsonyban végezte, majd 1884-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Gazdasági pályára készülve Békés vármegyében volt gazdasági írnok. Később tanulmányai folytatására Pozsonyba költözött, ahol 1877-ben az akkor alakult magyar napilap belső és több fővárosi lap levelező munkatársa lett. 1879-ben Budapestre költözött, a Pesti Hírlap,[4] majd a Magyar Állam belső munkatársa lett és az irodalomnak élt.

1882-ben a térség turisztikai fejlesztésén dolgozó Balaton-Egylet – 1891-es újjáalakulásától Balatoni Kultur Egylet – fő kezdeményezője, alapításától 1893-ig titkára volt.[4][5] E tisztségében 1892-ben ő vetette fel először a keszthelyi Balatonvidéki Múzeum alapításának gondolatát.[6] Kezdetektől, 1891-től könyvtárosa,[7] 1895-től 1897-ig titkára volt az Otthon Írók és Hírlapírók Körének,[8][9] ezzel párhuzamosan 1897-ig a Budapesti Újságírók Egyesületének titkári feladatait is ellátta.[10]. 1898-ban a katolikus írók és hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének alapító főtitkára lett.[11]

A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának, 1915-től a Szent István Akadémia III. osztályának, 1943-tól tiszteletbeli tagja. 1930-ban kormányfőtanácsos. 50. évi írói jubileuma alkalmával Veszprémben utcát neveztek el róla.

Felesége Köszler Gizella volt.

Munkássága

[szerkesztés]

Munkatárs volt: Pesti Napló (1879-től), Független Hírlap (1879), Pesti Hírlap (1881-től), Budapest, Ország-Világ (1880-tól), Képes Családi Lapok (1881-től), Fővárosi Lapok (1882-től), Magyarország és a Nagyvilág (1883-84), Gombostű (1884), Színészek Lapja (1884-től rendes színházi tudósító), Gondűző (1884), Magyar Salon (1885) stb. Később a Magyar Államnak rendes belső munkatársa volt a lap megszüntéig. Írt még a Nagy Nemzeti Naptárba (1881-85), az Athenaeum Naptárába (1883-84), a Hölgyek Naptárába (1883-84). Cikkei a Figyelőben (III. 1877. Pozsonyvidéki Lapok), a Pozsonyvidéki Lapokban (1878. 296. sz. Marót bán, tanulmány), a Fővárosi Lapokban (1886. 16. sz. Naturalismus), az Aradi Közlönyben (1894. 270. sz. Nemzeti szellem az irodalomban); a Magyar Államban (1899. 173. sz. Petőfi sírján, 1904. 105. sz. Jókai és a Balaton, 127. sz. Jókai pályája, 1908. 85. sz. A vidéki városok fejlődése a millennium óta). Számos művet fordított, köztük Lope de Veganak a Nemzeti Színházban előadott Király és pór c. verses vígjátékát.

Vas Gereben összes munkáit sajtó alá rendezte 1886-tól Váli Bélával.

Szerkesztette a Felvidék c. társadalmi lapot 1878-79. Pozsonyban; az Uj Nemzedék c. középiskolai tanulók Lapjának 1-4. számát 1884-ben; a Felebarát c. hírlapot 1887-ben Budapesten, amely fél év mulva megszűnt; Magyarország vármegyéi és városai első köteteit Borovszky Samuval, amelybe több cikket írt; az Iparosok Zsebnaptárát 1904-ben Zachara Lajossal; a Katholikus Magyarország c. kétkötetes munkát 1902-ben Kis Jánossal és a Révai nagy lexikonát.

Veszprém város az irodalomban és művészetben című munkája (1931) településtörténeti alapműnek számít.

Álnevei és jegyei: Yan-csi, Tihamér, Dr. Sashegyi, Sz. és Sz-y J.

Főbb művei

[szerkesztés]
Eredeti szépirodalmi munkái
  • Apa és leány: Regény. Budapest: Lampel. 1880. = Piros Könyvtár, 32.  
  • A méltóságos asszony: Regény. Budapest: Légrády. 1882.  
  • A magyar népszínmű története: Első rész: A legrégibb időtől Szigligetiig. Budapest: szerzői. 1884.  
  • Szép Balaton mellől: Regényes apróságok. Budapest: Légrády. 1884.  
  • Ingoványon át: Regény. Budapest: Méhner. [1885].  
  • A paraszt gróf fia: Társadalmi regény. Gondűző, (1885) (folytatásokban)
  • Egy magyar testőr: Történeti regény. Budapest: Méhner. 1885.  
  • Tékozló fiú: Regény. Budapest: szerzői. 1886.  
  • Budavár ostromai. Budapest: Heisler ny. 1886.  
  • A sportvilágból: Elbeszélések és versek. Írták Adorján Sándor, Balázs Sándor, Balog István, Oláh Miklós, Porzsolt Kálmán, Szabó Bandi, Sziklay János. Budapest: Aigner. [1886]. = Herkules Könyvtár, 4.  
  • Ábrándos évek: Elbeszélések. Budapest: Singer és Wolfner. 1888.  
  • Keresd a férjet!: Regény. Budapest: szerzői. 1889.  
  • Az atheisták: Regény. Budapest: Hunyadi Mátyás Intézet. 1891.  
  • Leonóra: Regény. Ország-Világ, XIII. évf. 26. sz. (1892. június 25.) és következő számok
  • Hany Istók története. Budapest: Lampel. 1892. = Kis Könyvtár, 5.  
  • Azok a jó rátótiak. Máramaros-Sziget: Berger. [1893]. = Kis Könyvtár, 2/20.  
  • Kis mesekönyv. A magyar ifjúság számára átd. Sziklay János. Budapest: Márkus ny. 1893.  
  • A cserepesi kastély: Regény. Budapest: Lepsényi. 1894.  
  • A szerelem apostolai: Regény. Budapest: Athenaeum. 1896. = Az Athenaeum Olvasótára IV, 9.  
  • A torony története. In A torony története / Gonosz idők: Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1896.  
  • A testvérek: Regény. Budapest: Pesti Könyv. 1899.  
  • Életképek: Elbeszélések a katholikus ifjuság számára. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. 1899.   (Cziklay Lajossal).
  • Tisztító tüzön át: Regény az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1900.  
  • Apró történetek. Budapest: Pelikán. [1901]. = Oktató Népkönyvtár X, 4–7.  
  • A karácsonfa: Karácsonyi rege, költemény. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. [1901].  
  • A magyar szív: Csopaki Pali levelei nénjéhez, Mártához. Budapest: Szent István-Társulat. 1903.  
  • Kálváriám: Versek. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.  
  • A nagyralátó Dani: Elbeszélés. Budapest: Szent István-Társulat. 1906. = Népiratkák, 234.  
  • Uj világ: Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1907.  
  • Az irgalmasság Golgotája: Történeti regény. Budapest: Szent István Társulat. 1910. = Családi Regénytár, 57–58.  
  • Lelkek váltsága: Elbeszélés. Budapest: Szent István Társulat. [1914].  
  • Balaton: Költemények, történet dalokban. Budapest: Magyar Lapkiadó. 1921.  
  • A szabadság költő-vértanúja: Regényes korrajz. Budapest: Szent István Társulat; Rózsa. [1926].   (Petőfi Sándorról)
  • Szent László király: Regéli egy regős. Budapest: Pázmány Egyesület. 1926.  
  • Magyar végzet: Drámai költemény. Budapest: szerzői. 1936.  


Turisztikai és országismereti munkái
  • Budapest összes látnivalóinak kimeritő kalauza az utak, utczák és terek jegyzékével, betürendbe sorolva. Szerk. Sziklay János. Budapest: Légrády Testvérek. 1885.  
  • Útmutató az 1885. évi budapesti országos kiállításra: Fővárosi kalauzzal. Szerk. Sziklay János és László Elek. 2. jav. és bőv. kiadás. Budapest: Lampel. 1885.  
  • Balatonvidéki kalauz: Túristák és fürdőzők kézikönyve. Budapest: Balaton-Egylet. 1889.  
  • Nyugoti Magyarország. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1889]. = Magyarország Utirajzokban, 4.   (Krauss Nándorral)
  • A magyar alföldön. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1890]. = Magyarország Utirajzokban, 7.  
  • Ferdinand Krauss – Jean Sziklay: A travers la Hongrie occidentale. Zurich: Füssli. = L’Europe illustrée, 4.  
  • Durch West-Ungarn. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 4.  
  • A travers la grande plaine de Hongrie. Zurich: Füssli. [1890]. = L’Europe illustrée, 7.  
  • Durch die ungarische Tiefbühne. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 7.  
  • Délmagyarország: Budapesttől Orsováig és Belgrádig. Többek közreműködésével írták Sternberg Adolf, Sziklay János. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1890]. = Magyarország Utirajzokban, 9.  
  • Durch Süd-Ungarn. Von Adolf Sternberg, Johann Sziklay. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 9.  
  • A travers la Hongrie méridionale. Par Adolphe Sternberg, Jean Sziklay. Zurich: Füssli. [1890]. = L’Europe illustrée, 9.  
  • A Balaton és vidéke. Budapest: Révai. 1890.  
  • Fürdők és nyaralóhelyek Dunántúlon. Budapest: Dunántúli Közművelődési Egyesület. 1893.   (Porzsolt Kálmánnal)
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája, a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu. Budapest: (kiadó nélkül). 1896–1900.   (4 kötet a sorozatból)
  • A magyar föld. Budapest: Szent István-Társulat. [1901]. = A Magyar Nép Könyvtára, 9–10.  
  • A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III/5: A Balaton bibliografiája. Budapest: Kilián. 1904.  
  • Három egyetem: Pozsony, Szeged, Kassa. Budapest: Globus ny. 1907.  
  • Balatonunk egészségügyi, gazdasági és turisztikai értéke. Budapest: Országos Pázmány-Egyesület. [1928].  
  • Veszprém város az irodalomban és művészetben. Veszprém: Óvári. 1931.  


Történeti munkái
  • A katholikus vallás terjedése a protestantizmus után: Történelmi és statisztikai tanulmány. Budapest: szerzői. 1893.  
  • Koronázási emlékkönyv I. Ferencz József királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Kovács Dénes, Sziklay János. Budapest: Könyves Kálmán Rt. [1893].  
  • Negyven év a katholicizmus történetéből: A «Magyar Állam» negyvenéves jubileuma 1859–1899. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. 1899.  
  • A katholikus Magyarország: A magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából. Szerk. Kiss János, Sziklay János. Budapest: Stephaneum ny. 1902.  
  • A katholikus egyház története Magyarországon 1001–1901. Budapest: Stephaneum. 1903.  
  • Második Rákóczi Ferenc élete. Budapest: Szent István Társulat. 1903. = Népiratkák, 199.  
  • Mit csinált a régi Balaton-Egylet?: Adatok a Balaton-vidék történetéhez. Veszprém: Fodor ny. 1935.  
  • Dunántúli kultúrmunkások: A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest: Dunántúli Közművelődési Egyesület. 1941.  
  • A magyar revízió 1920–1941. Szerk. Sziklay János. Budapest: Hungária Lloyd. 1942.  


Műfordításai
  • Sacher-Masoch beszélyei. Budapest: Lampel. 1879. = Piros Könyvtár, 23.  
  • Élie Berthet: A pierrefittei bűntett. Budapest: Lampel. 1879. = Piros Könyvtár, 29.  
  • Ohnet György: Sarah grófnő: Regény. Budapest: Singer és Wolfner. 1887. = Egyetemes Regénytár II, 10–11.  
  • M.[aria] Buol: A Mária-kép: Elbeszélés. Budapest: Szent István-Társulat. [1901]. = Családi Regénytár, 14.  
  • Marion Crawford: Via crucis: Angol regény. Budapest: Pelikán. 1901–1902.  
  • Dumas: A két Diana. Budapest: Gutenberg. [1928].  
  • Victor Hugo: 1793: Regény. Budapest: Gutenberg. [1928].  
  • Victor Hugo: Hernani: Tragédia. Budapest: Gutenberg. [1930].  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti anyakönyv 1907/1945. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b A Balaton-egylet megalakulása. Pesti Hírlap, IV. évf. 232. sz. (1882. augusztus 24.) 4. o.
  5. ↑ Az első vidéki dunántuli kultur-egyesület. Pesti Hírlap, XIII. évf. 212. sz. (1891. augusztus 4.) 5. o.
  6. ↑ A Balatoni kulturegyesület. Pesti Hírlap, XIV. évf. 137. sz. (1892. május 17.) 9. o.
  7. ↑ Otthon. Budapesti Hírlap, XI. évf. 67. sz. (1891. március 9.) 3. o.
  8. ↑ Magyarország tiszti czím- és névtára: 1895. Budapest: Pesti ny. 1895. 714. o.  
  9. ↑ Az Otthon közgyülése. Pesti Napló, XLVIII. évf. 95. sz. (1897. április 5.) 2. o.
  10. ↑ Egyletek és intézetek. Pesti Hírlap, XIX. évf. 251. sz. (1897. szeptember 10.) 8. o.
  11. ↑ Az országos Pázmány-Egyesület közgyülése. Alkotmány, III. évf. 112. sz. (1898. május 11.) 4. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kiszlingstein Könyvészete.
  • A Pallas nagy lexikona XV. 685. I., II. Pótkötet 1904. 672.
  • Magyar Könyvészet 1900-1906.
  • Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sziklay_János&oldid=26759386”