Forgács Antal (költő)
| Forgács Antal | |
 | |
| Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16. | |
| Született | Freud Antal 1910. február 10. Bicske |
| Elhunyt | 1944. március (34 évesen) Németország |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | költő |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Forgács Antal témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forgács Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Forgács Antal született: Freud[1] (Bicske, 1910. február 10.[2] – Németország, 1944. március)[3] magyar költő, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Freud Lajos (1880–1928)[4] gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia.[5] „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben.[6] Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.
Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.
Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.[7]
Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.[8]
Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.
Munkái
[szerkesztés]
- Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
- Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
- Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
- A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)[halott link]
- ↑ Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt.
- ↑ Freud Lajos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 45/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 161/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ Forgács Antal: Utijegyzetek. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- ↑ A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
- ↑ Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Havas Endre: Forgács Antal. In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (50–51. o.)
- szerk.: Szabolcsi Miklós: A magyar irodalom története (6. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 04 1645 4 6. kötet (1966). Hozzáférés ideje: 2014. október 12. 622–623. o.
További információk
[szerkesztés]
- Bálint György: Forgács Antal: Fanyar idő Nyugat, 1933. 22. szám.
- Gaál Gábor /G. G./: Forgács Antal: Hűvös magány Korunk, 1936. május, 451. o.
- Fejtő Ferenc: Hűvös magány Nyugat, 1936. 3. szám.
- Forgács Antal publikációi a Korunk-ban Archiválva 2014. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (1932–1939 között). Galambos Ferenc: Korunk repertórium (1926–1940)
- Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
