Ugrás a tartalomhoz

Fogyasztáselmélet (marketing)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A marketing diszciplína az elsősorban elméleti indíttatású közgazdaság-tudományi (mikroökonómiai) fogyasztáselméletekhez képest inkább a gyakorlat oldaláról szeret közelíteni a fogyasztói piac, illetve a fogyasztás vizsgálatához. Ennek során Kotler[1] szerint a marketing-szakemberek a következő kérdésekre keresik a választ (ezeket a tényezőket az angol kezdőbetűk alapján nevezik 7 O-nak is):

  1. Kik a vevőink? (Occupants) (lásd: piaci szegmentáció és célpiacképzés)
  2. Mi a szóban forgó termék, amit vásárolnak? (Objects)
  3. Mi motíválja őket a vásárlásban, mik a fontosak számukra a termékben? (Objectives) (lásd: Conjoint-analízis)
  4. Kik a vásárlás résztvevői? (Organisation) (lásd Buying center)
  5. Hogyan zajlik le a vásárlás? (Operations)
  6. Mikor történik a vásárlás? (Occasions)
  7. Hol vásárolnak? (Outlets)

A vásárlási magatartás megértéséhez a korszerű marketing-megközelítések általában a következő inger-válasz (stimuli/response) modellt használják fel:

Környezeti és marketing behatások → A vásárlási döntési folyamat (lefolyása függ a vevő jellemzőitől is) → Vásárlási döntés

A marketing-szakemberek számára a kulcskérdés a középső elem, a vásárlási döntési folyamat megértése, hiszen ez a feltétele annak, hogy a megfelelő marketing-eszközöknek a vevő jellemzői, és a környezeti hatások figyelembevételével történő kiválasztásával a végeredményt (magát a vásárlási döntést) a cégük szempontjából kedvezően befolyásolják.

Források

[szerkesztés]
  1. Philip Kotler: Marketing menedzsment – Elemzés, Tervezés, Végrehajtás és Ellenőrzés; Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1999.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]