Flattné Győrffy Gizella
Flattné Győrffy Gizella | |
Született | Győrffy Gizella 1870. május 14.[1][2] Bakonycsernye |
Elhunyt | 1943. március 24. (72 évesen)[3] Budapest[3] |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1896–1901) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Flattné Győrffy Gizella témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Flattné Győrffy Gizella (Csernye, 1870. május 14. – Budapest, 1943. március 24.)[4] operaénekesnő.
Életútja
[szerkesztés]Győrffy (Györfi) Gusztáv és Verhás Ilona leányaként született. Mint az Operaház ösztöndíjas növendéke kezdte meg 1900-ban művészpályáját. 1901-ben végezte el a Zeneakadémiát. Eleinte csak kis szerepeket énekelt, később rábízták Orlovszkyt a »Denevér«-ben, Gertrudot a »Bánk bán«-ban és »Hamlet«-ben a királynét. Első nagy sikerét Ortrud szerepében aratta a »Lohengrin«-ben, majd a »Tannhäuser«-ben, Erzsébet szerepében is elismerést vívott ki. Szép terjedelmű és jól iskolázott, átható erejű mezzoszopránja, zenei intelligenciája és színészi tehetsége a legszebb reményeket váltotta be. 1903 és 1912 között volt az Operaház tagja. Férje Flatt Gaszton ügyvéd, miniszteri tanácsos volt, aki 1926. május 12-én Budapesten 74 éves korában hunyt el agyvérzésben.[5] Neje 17 évvel élte túl, halálát tüdőgyulladás, vakbélátfúródás okozta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#F, Flatt, Gastonné, 2020. július 2.
- ↑ OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
- ↑ a b OperaDigiTár
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 651/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Bp. I. ker. állami halotti akv. 1003/1926. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Opera Digitár
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (1)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (2)
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.