Fjodor Mihajlovics Burlackij
Fjodor Mihajlovics Burlackij | |
Született | 1927. január 4.[1] Kijev |
Elhunyt | 2014. február 26. (87 évesen)[1] Moszkva |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | újságíró |
Kitüntetései | Vörös Zászló érdemrend |
Sírhelye | Trojekurovszkoje temető |
Fjodor Mihajlovics Burlackij aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Mihajlovics Burlackij témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fjodor Mihajlovics Burlackij (Федор Михайлович Бурлацкий) (Kijev, 1927. január 4. – Moszkva, 2014. február 26.) orosz politológus.[2]
Pályafutása
[szerkesztés]A taskenti jogi egyetemen végzett. 1952-53-ban a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségénél dolgozott, majd 1960-ig Kommunyiszt című folyóiratnál volt. Ezután 1960-tól 1965-ig az SZKP Központ Bizottságánál dolgozott tanácsadóként. 1969 és 1972 között a Szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. 1982-től 1991-ig a Lityeraturnaja Gazeta munkatársa, majd főszerkesztője volt.
1989-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjének választották. Később a Nemzetközi Kulturális Együttműködés nevű alapítvány vezetője lett. Számos könyv szerzője, a filozófiai tudomány doktora, az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagja, az Akadémia politológiával foglalkozó tudományos tanácsának elnöke.
Megjelent művei
[szerkesztés]- Юрий Андропов и аристократы духа (2009)
- Никита Хрущев и его советники – красные, черные, белые (2008)
- Реформы и реформаторы. Надежды и иллюзии (2008)
- Михаил Горбачев – Борис Ельцин. Схватка (2008)
- Никколо Макиавелли. Советник государя (2008)
- Мао Цзэдун и его советник Дэн Сяопин (2008)
- Никита Хрущев (2003)
- Дважды Главный (2002)
- Глоток свободы (1997)
- Загадка Макиавелли(1997)
- Вожди и советники (1990)
- Новое мышление (1988)
- Мао Цзэдун и его наследники (1979)
- Мао Цзэ-дун. "Наш коронный номер – это война, диктатура..." (1976)
Magyarul
[szerkesztés]- Ideológia és propaganda. Időszerű problémák; Novosztyi, Moszkva, 1985
- A proletárdiktatúráról és az össznépi államról. Elméleti kérdések; Novosztyi, Moszkva, 1983
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
- ↑ Скончался политолог, парламентарий и журналист Федор Бурлацкий. ITAR-TASZSZ, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2014. február 26.)
Források
[szerkesztés]- Федор Михайлович Бурлацкий (orosz nyelven). [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)