Ugrás a tartalomhoz

Fischlham

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fischlham
A bernaui kastély
A bernaui kastély
Fischlham címere
Fischlham címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásWelsvidéki járás
Irányítószám4652
Körzethívószám07241
Forgalmi rendszámWL
Népesség
Teljes népesség1328 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság353 m
Terület15,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 11″, k. h. 13° 56′ 55″48.086450°N 13.948690°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 11″, k. h. 13° 56′ 55″48.086450°N 13.948690°E
Fischlham weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischlham témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fischlham osztrák község Felső-Ausztria Welsvidéki járásában. 2021 januárjában 1345 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Fischlham a Welsvidéki járásban
A Szt. Péter-plébániatemplom
A Szt. György-templom

Fischlham a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a Traun és az Alm folyók találkozásánál, a Katzenbach patak mentén. Területének 20,1%-a erdő, 65,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést és településrészt egyesít: Eggenberg (63 lakos 2021-ben), Fischlham (407), Forstberg (110), Hafeld (454), Heitzing (23), Laherberg (42), Ornharting (39), Seebach (118) és Zauset (89).

A környező önkormányzatok: északra Gunskirchen, északkeletre Steinhaus, délre Steinerkirchen an der Traun, délnyugatra Bad Wimsbach-Neydharting, északnyugatra Edt bei Lambach.

Története

[szerkesztés]

Fischlhamot 1179-ben említik először a kremsmünsteri apátság birtokaként. A régió a 12. századik a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott, majd Ausztriához került. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Ennsen-túli Ausztria része lett.

A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták.

1895-1897 között Adolf Hitler családja Hafeldben élt, ő pedig a fischlhami elemi iskolába járt. A köztársaság 1918-as megalakulása után Fischlham Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került.

Lakosság

[szerkesztés]

A fischlhami önkormányzat területén 2021 januárjában 1345 fő élt. A lakosságszám 1939 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 96,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 88,3%-a római katolikusnak, 5,9% evangélikusnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken (97,2%) kívül a horvátok alkották 1,3%-kal.

A népesség változása:

2016
1 319
2018
1 328

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a bernaui kastély magántulajdonban van, de rendezvények, események számára bérelhető
  • a Szt. Péter-plébániatemplom
  • a Szt. György-templom
  • a fischlhami Traun-menti ártéri erdő természetvédelmi terület

Híres fischlhamiak

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fischlham című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]